Oroszország három hónap alatt sem tudta legyűrni Ukrajnát, de az ukránok sem képesek kiszorítani az orosz megszállókat. Állóháború alakul ki a Donyec-medencében.
1. Ukrajna és Oroszország is bejelentette, hogy felfüggesztik a kétoldalú megbeszéléseket a tűzszünetről. Nem tárgyalnak arról, milyen feltételei lennének ennek, nem derülhet ki, mit akar végül is Moszkva, mire hajlandó Kijev. A párbeszédnek nyilván továbbra is vannak csatornái, és működnek közvetítők is, mint a Nemzetközi Vöröskereszt. Egyes elemzők a tárgyalások felfüggesztését annak tulajdonítják, hogy Oroszország nem képes győzni, még látszateredményeket sem tud felmutatni, amelyekkel megmenthetné az arcát. Ukrajna pedig ezt a helyzetet úgy értékeli, hogy van esélye arra, hogy sokkal népesebb és erősebb szomszédját megverje a háborúban és visszaszerezze az elveszített területeket – beleértve a 2014-ben annektált Krím-félszigetet, valamint a két kelet-ukrajnai „népköztársaságot”. Azt, hogy hadseregük nem omlott össze, hogy az állam továbbra is működik, s ömlik hozzájuk a nyugati rokonszenv és fegyver, nos, ezt az ukrán vezetés fél győzelemként éli meg.
Az Egyesült Államok vezetői és politikai elitje hasonló következtetésre jutott, s Oroszország vereségére, Vlagyimir Putyin bukására játszanak. A győzelem megerősíthetné az Egyesült Államok világpolitikai hegemóniáját, s akkor Kína is kevesebb gondot okozna. Ez elegendő ok arra, hogy teljes politikai és jelentős katonai támogatást adjanak Ukrajnának. Lehet ezt proxy háborúnak nevezni, de ez azért erős túlzás lenne. A Nyugat egyelőre csak közvetett hadviselő.
Fotó: Efrem Lukackij
Kijev, 2022. május 13.
Ukrán katonák a környéken elesett orosz katonák halottas zsákban elhelyezett holttestét rakják be egy hűtőkocsiba egy kijevi pályaudvaron 2022. május 13-án.
MTI/AP/Efrem Lukackij
Az utóbbi időben gyakran elhangzik, hogy a nyugati vezetők között vannak, akik enyhítenék az Oroszország-ellenes büntető intézkedéseket, különösen a kereskedelmi korlátozásokat. Ez biztosan igaz, a magyar miniszterelnök nincs egyedül. De ez aligha van most napirenden. A „kollektív Nyugat” egyelőre egységesen kiáll az oroszok megállítása és visszaszorítása mellett. Az orosz győzelem felborítaná az eddigi világrendet, újra szalonképessé tenné a területszerző háborúkat, elszabadítaná a világ fejlettebb felén is azokat a démonokat, amelyeket a második világháború után igyekeztek örökre elzárni. Európát az fenyegetné, hogy visszasüllyed a kilencvenes évek Balkánjának állapotába. Nyilván az ilyen felismerések miatt folyamatos a fegyverszállítás, a hírszerzési segítség Ukrajnának.
A konfliktus már globális információs háborúvá is lett. A feleket jól meg lehet különböztetni. Az orosz narratíva most az ukránellenességre koncentrál, s ezért használja az ellenfeleket nácizó frazeológiát. Eközben továbbra is a szélsőjobb, homofób és nacionalista közegeknek muzsikál. Akik tavaly még Trump-imádó vírustagadók voltak, most Volodimir Zelenszkijt gyalázzák.
A politikai frontok megmerevedtek, Oroszország egyre magányosabb. Ez hadviselő képességét is befolyásolja.
2. Az Azovsztal gyár-erődjének bevétele sem hozta meg Putyinnak a diadal örömét. Mariupol birtoklása nem hozott fordulatot a harcokban, a védőknek már rég nem volt kijárásuk a tengerhez. Az ostrom végét csalódással fogadták Putyin héjái, ők a „banderisták” teljes elpusztítására vágytak. Ukrán oldalon pedig – szintén nacionalista dühtől vezérelt bloggerek – azt várták, hogy a védők úgy haljanak meg, mint a Thermopülait védő spártai hősök.
Jellemző az orosz szélsőségesek reakciója. Egy donyecki szeparatista vezető már elfecsegte, hogy a gyárat lerombolják, termelésére nincs szükség, ahogy a kikötőre sem – a négyszázezres ipari központból ötvenezres üdülőhelyet csinálnak. Az ukrán vezetés azzal is indokolta a védelem feladását, hogy a katonákra élve van szükség, s kicserélik őket orosz hadifoglyokra. Erre az orosz Állami Dumában olyan tervezettel álltak elő, amely tiltaná, hogy az Azov ezred, mint náci terrorszervezet tagjait elengedjék.
Fotó: Bernat Armangue
Derhacsi, 2022. május 16.
Orosz légicsapásban megsemmisült épület romjait locsolja egy tűzoltó a kelet-ukrajnai Derhacsiban 2022. május 15-én.
MTI/AP/Bernat Armangue
3. Miután az oroszok kiszorultak Kijev és Csernyihov térségéből, s kiszorították erőiket Harkiv elővárosaiból, átrendezték erőiket. A csapatok azt a feladatot kaphatták, hogy foglalják el a Donyec-medence teljes területét. A két szeparatista kvázi-állam megalakulásakor, 2014-ben a teljes donyecki és luhanszki terület Ukrajnától való elszakadását deklarálta. Ezt a célt, amelyet háborús győzelemként is deklarálhattak volna, nem sikerült elérniük. A harcok továbbra is ott folynak, a hadakozó felek elképesztő mennyiségű tüzérségi lövedékkel és rakétával szórták be a térséget. Május közepén nem történt meg a nagy áttörés, az oroszok képtelenek voltak bekeríteni a térséget védő ukrán csapatokat és elfoglalni a Donyec-medencét. Az ukránok ott védekeznek, amit egyre inkább segítenek a hadrendbe álló nyugati fegyverek, például amerikai, norvég, német 155 mm-es ágyúk, tarackok.
Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!
Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.
A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!
