Andor László: A minimálbér káros hatása mítosz

Már négy év telt el azóta, hogy a svédországi Göteborgban Európa vezetői informális találkozón hirdették meg a „szociális jogok európai pil­lérét”. Néhányan azonban, beleértve a 2017-es konferenciát fogadó ország vezetőit is, még úgy gondolják, hogy magának az EU-nak nem kell sokat tennie a pillér tényleges megvalósításáért.

Az elképzelés, hogy minden, ami „szociális”, a tagállamokra tartozik, újra és újra megjelenik az EU-val kapcsolatos diskurzusban. Még ambivalensebbé teszi a helyzetet, hogy amíg az Európai Bizottság cselekvési tervet indított útjára és 2021 tavaszán Portóban szociális csúcsot is rendeztek, addig a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen nem tartotta a szociális jogok európai pillérét elég fontosnak ahhoz, hogy megemlítse legutóbbi, az Unió helyzetét értékelő beszédében. Mintha a „szociális” kérdések szezonálisak lennének Brüsszel számára.

Szinte azt képzelhetjük, hogy a Szociális Európa motorjából ismét fogy a szufla. Viszont Európa szociális dimenziója számára az egyik legfontosabb kezdeményezés – a megfelelő minimálbér irányelve – óriási lendületet kapott az Európai Parlamenttől, amikor megszavazta a Foglalkoztatási Bizottság által korábban elfogadott változatot, és jelezte, hogy kész tárgyalásokat folytatni a Bizottsággal, amely a társjogalkotói testület. Az EU szociális dimenziójának e potenciálisan kulcsfontosságú eleme számára tehát megkezdődik a jogalkotói végjáték.

Az Európai Parlament hatalmas többséggel támogatta a direktívát (443 szavazat mellette, 192 ellene, 58 tartózkodás), és még tovább is erősítette a Bizottság eredeti javaslatát. Az EP azt akarja, hogy azok a tagállamok, ahol a kollektív tárgyalások általi lefedettség a munkavállalók kevesebb, mint 80 százalékát érinti, tegyenek lépéseket, hogy bevezessék a minimálbér eszközét, míg a Bizottság eredetileg csak 70 százalékot javasolt. A tagállamok kötelesek lesznek nemzeti cselekvési tervet kidolgozni, konkrét intézkedésekkel és szigorú ütemtervvel. A kollektív tárgyalások a szakszervezetek, s nem a „munkavállalói szervezetek” felelőssége lesz, ahogy a Bizottság nagyon homályosan fogalmazott. A szakszervezetbe való belépést és a kollektív tárgyalást alapvető jogként hagyják jóvá.

A Nicolas Schmit foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős európai biztos által szorgalmazott uniós minimálbérre vonatkozó irányelv fontosságát élesen világítják meg a németországi események, méghozzá közvetlenebbül, mint az egyidejűleg zajló EU-s minimálbér-tárgyalások. A német kormánykoalíció 12 euróra tervezi emelni az óránkénti minimálbért. Ennek következtében körülbelül kétmillió német munkavállaló kap 20 százalékos béremelést hamarosan.

Ez felfelé hajtja az átlag körüli és átlag alatti béreket is, és közvetve hatással lesz a német munkaerő nagy részére, csakúgy, mint a szomszédos országok munkaerőpiacaira. Mindazonáltal nagyon-nagyon sokáig tartott, hogy Németország eljusson idáig.

Európa szociális dimenziója számára az egyik legfontosabb kezdeményezés – a megfelelő minimálbér irányelve – óriási lendületet kapott az Európai Parlamenttől

Olaf Scholz kormánya nyilvánvalóan nem tud minden szükséges lépést megtenni, hogy Németország hibás makrogazdasági kereteit korrigálja. Véget vethet azonban a bérstagnálás korának, melyet a legnagyobb európai gazdaság annak ellenére erőltetett magára két évtizeddel ezelőtt, hogy a termelékenység figyelemre méltó növekedést mutatott. A fizetési mérlegnek a túlzott bérmérsékléssel megteremtett hírhedt többlete (mind Németországban, mind Hollandiában) összekapcsolja a bérekről szóló vitát a Gazdasági és Monetáris Unió reformjára való törekvéssel.

A berlini változás remélhetőleg lehetőséget teremt Brüsszelben, hogy fokozatosan egy jobban működő EU alakulhasson ki, amely hatékonyabban reagál polgárai szükségleteire, és nagyobb szolidaritást nyújt a válságos időkben.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!