Néhány lelkiismeretes ember mentette meg Amerikát Trump puccsától

Matus János | 2022.10.03. 12:29

Olvasási idő kb. 14 perc

Trump választási csalással vádolta az ellenfelét, de maga akarta elcsalni a választást. Azért nem érte el a célját, mert az elnök emberei fontosabbnak tartották a törvényességet a hűségnél.

A 2020 novemberi elnökválasztáson Donald Trump hivatalban lévő republikánus elnökkel szemben a demokrata Joe Biden győzött. A győztesre leadott szavazatok száma több mint hétmillióval haladta meg az elnök szavazatainak számát. Biden 306, Trump 232 elektor szavazatára számíthatott. A jelentős szavazatbeli különbségek ellenére Trump elnök választási csalásra hivatkozva nem fogadta el az eredményt. Bizonyítékok hiányában általános véleményekre hivatkozva indított bírósági eljárásokat.

A Fehér Házon kívüli jogi szakértői közreműködésével konstruált egyik állítása az volt, hogy egy olasz hadiipari cég mesterséges hold felhasználásával manipulálta a szavazógépeket, és ezen az úton változtatták meg a szavazati arányt a demokraták jelöltje javára. Egy külső jogi szakértője a választást befolyásoló szereplők közé sorolta a csaknem egy évtizeddel korábban elhunyt venezuelai elnököt, Hugo Chávezt.

Trump és támogatói több mint hatvan bírósági eljárást kezdeményeztek a választással kapcsolatban, egy kivételével a bíróságok valamennyit elutasították, bizonyítottság hiányában. A bírósági eljárások mellett Trump hívei más jogi utakkal és módokkal is próbálkoztak a választási eredmény megváltoztatása céljából. Valamennyiben kudarcot vallottak.

Az utolsó kísérlet 2021 január 6-án történt, amikor az elnök által feltüzelt tüntető tömeg megrohamozta a Capitolium épületét, hogy megakadályozza az új elnök, Joe Biden megválasztásának hitelesítését. Az erőszakos cselekmények körülményeinek kivizsgálására a Képviselőház létrehozott egy különbizottságot, amelyben hét demokrata mellett két republikánus képviselő, Liz Cheney (Wyoming) és Adam ­Kinzinger (Illinois) is szerepet vállalt.

A bizottság nyolc nyilvános meghallgatást szervezett, ahol választási szakértők, jogászok, republikánus politikusok és Trump elnök szűkebb munkatársi körének számos tagja számolt be tapasztalatairól.

Fotó: MTI EPA Cristobal Herrera

Trump egyik érve a csalás bizonyítására az volt, hogy a szavazatok számlálásának kezdeti szakaszában jelentős előnnyel vezetett, majd később növekedni kezdett a Bidenre leadott szavazatok száma, szerinte a csalás miatt. Saját választási szakértői a jelenséget azzal magyarázták, hogy a demokrata szavazók a Covid-járvány miatt jobban hajlottak a postai úton történő szavazásra, a levélszavazatokat pedig hagyományosan később számolják meg. A szakértői véleményeket nem vette figyelembe és követelte a számlálás leállítását, amelyre a jogrendszer nem adott lehetőséget.

Az elnök kérésére az igazságügyi minisztérium is vizsgálta a csalásokra vonatkozó állításokat. Az eredményről William Barr igazságügyi miniszter adott tájékoztatást, amely szerint nem találtak bizonyítékot az eredményt befolyásoló rendellenességekre. Trump és támogatóinak figyelme azokra az államokra fókuszált, ahol a legkisebbek voltak a különbségek a szavazatokban. Az öt „frontállamban”, Arizonában, Georgiában, Michiganben, Pennsylvaniában és Wisconsinban a szavazatok többszöri gépi és kézi újra számolása után sem találtak bizonyítékokat a csalásra.

Barr egy televíziós interjúban is megerősítette, hogy a minisztérium vizsgálatai nem támasztották alá a választási csalásra vonatkozó állításokat. Nyilatkozata miatt az elnökkel való viszonya megromlott, a miniszter december 23-i hatállyal lemondásra kényszerült.

A választási csalást nem sikerült tényekkel alátámasztani, ezért a Trump elnök hatalomban tartására irányuló taktika új irányt vett. John Eastman jogászprofesszor az elnök belső munkatársi körében azzal az ötlettel állt elő, hogy az alkotmány és az elektori szavazatok számlálására vonatkozó törvény kétértelműsége lehetővé teszi az alelnök számára, hogy az államokból beérkező hitelesített elektori listák helyett alternatív listákat fogadjon el, amelyek a Trump elnökre leadott szavazatokat tartalmazzák.

A Fehér Ház jogi tanácsadója, Pat Cipollone határozottan ellenezte a koncepciót. A vitában számos alkotmányjogász véleményt nyilvánított. Közös álláspontjuk szerint az alelnöknek, mint a Szenátus elnökének kizárólag ahhoz van joga, hogy az államok által hitelesített elektori listákat tartalmazó borítékokat kinyissa, összesítse a szavazatokat és ismertesse az eredményt a Kongresszus két házának egyesített ülésén.

Ezt olvashatja még a cikkben:

Trump csapatának piszkos trükkjeiről

Vezető republikánus politikusok ellenállásáról

A Fehér Házban dúló harcról a közhivatalnokok és a Trump-csapat között

A capitoliumi ostrom hátteréről

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Európai Bizottság: a kkv-k számíthatnak a brüsszeli mentőövre

Fóti Tamás

Az Európai Bizottság (EB) minden évben megrendezi – közösen az éppen soros EU elnökséggel – a kis- és középvállalatok találkozóját. Több száz cég tulajdonosa vagy vezetője egyeztethet az európai döntéshozókkal, az Európai Parlament képviselőivel, a résztvevők megosztják egymással tapasztalataikat és elvétve siralmaikat, ha elégedetlenek a kkv-kre vonatkozó direktívákkal, ösztönzőkkel, szabályzókkal.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Győri diák nyerte az Európai Unió esszépályázatát

Fóti Tamás

Az Európai Unió kis- és közepes méretű vállalatainak idei éves találkozóján, Prágában hirdették ki a fiatalok számára kiírt esszépályázat győztesét. A beérkezett több mint 30 pályamű közül meghívták a nemzetközi zsűri által legjobb háromnak ítélt szerzőjét, és közülük került ki a győztes. Idén magyar siker született, Vass Viktória nyerte el a legjobb pályázat díját.

Elolvasom

Szupermérföldekre került az uniós pénztől a magyar kormány

Lakner Zoltán - Tóth Ákos

Az Európai Bizottság egyrészt továbbra is fenntartja a kohéziós alapokból Magyarországnak járó összeg egy részének visszatartására vonatkozó javaslatát, másrészt jóváhagyta az úgynevezett helyreállítási tervet, amelynek célja a Covid-válság hatásainak enyhítése. A kohéziós alapok kapcsán az Európai Bizottság a jelek szerint ezúttal nem hagyta átverni magát, míg a helyreállítási alap esetén a magyar kormány számos pozícióját feladta, így például jöhetnek a szélerőművek és számos, a közoktatás deszegregációját szolgáló intézkedést is végre kell hajtania. Nagyon úgy tűnik, hogy a kontroll folyamatos lesz, minden egyes fillér, illetve euró csak a beruházás végrehajtásának ellenőrzése után érkezhet.

Elolvasom
Keresés