Olaf Scholz

Német kancellár: Meg kell reformálni az EU-t az újabb bővítés előtt

Fóti Tamás | 2022.09.26. 12:04

Olvasási idő kb. 8 perc

A politikai túlélésért küzdő Olaf Scholz német kancellár prágai beszédében körvonalazta az újabb bővítés előtt álló Európai Unió jövőjét. Az új tagok csatlakozásának feltétele, hogy az EU előbb rendet tegyen a saját háza táján. Üzent a magyar és lengyel „illiberális demokráciáknak” is, a jelző számára oximoron, vagyis két, egymást kizáró fogalom.

A legfrissebb német közvélemény-kutatások szerint rosszul áll a hárompárti koalíció szénája. A választóknak kevesebb, mint harmada (29 százalék) elégedett a kormány válságkezelésével, kétharmad (66 százalék) úgy látja, hogy nem képes megbirkózni feladataival, az ukrán-orosz háborúval és annak következményeivel, az égbe szökő energiaárakkal és a pusztító inflációval.

Az impulzívnak legkevésbé sem nevezhető Scholz elérkezettnek látta az időt arra, hogy bizonyítsa: egyrészt van víziója Európáról, másrészt ugyan kényszerpályán kell mozognia, de az energiaválságot katalizátorként fogja fel, amely hozzájárulhat régóta sürgető megoldásokhoz. A prágai Károly egyetemen tartott ötven perces beszédében igyekezett megszabadulni a kissé unalmas, száraz politikus képétől.

Scholz ­Angela Merkel alatt pénzügyminiszterként a mindig higgadt, nyugodt, ellenfelei által színtelen-szagtalannak tartott szakember benyomását keltette. És bár alkancellárként hátrányos pozícióból indult pártja, az SPD listavezetőjeként, a választók meglepő módon tavaly neki szavaztak bizalmat, nem terhelte a Merkel-éra. Legfontosabb üzenete: Berlin elkötelezett az EU további bővítése mellett, a Nyugat-Balkán hat állama, továbbá Ukrajna, Moldávia, Grúzia felvétele, egy stratégiailag szuverén, erős Európa megteremtése mellett. „Közénk tartoznak, csatlakozásuk a mi érdekeinket is szolgálják.”

Az EU reformjaitól függő bővítés gondolata nem új. 2004 előtt az akkori 10 tagjelöltnek hasonlóan kellett türelmet tanúsítania, kivárnia, amíg az EU elvégzi a saját házi feladatát, s meghozza azokat az intézményi reformokat, amelyek biztosították, hogy az unió 25, majd 27, végül 28 taggal is működőképes maradjon.

Az akkori karizmatikus vezetők, mint Jacques Chirac, Helmut Kohl, majd Gerhard Schröder vagy Tony Blair, sokféle lehetőséget próbálgattak, mert tartottak attól, hogy a bővítés felvizezi az integrációt, az anyagi terhekről nem is beszélve. A történelmi küldetés – az, hogy igazságot szolgáltatnak a nyolc közép-kelet-európai országnak – eltakarta, feledtette a potenciális gyermekbetegségeket. Senki nem tudta, miként lesznek úrrá az EU kohézióját ért kihíváson, hiszen korábban könnyen kezelték a maghoz képest elmaradottabb ír, görög vagy portugál csatlakozást, egy-egy országgal könnyen megbirkóztak, és az intézményekhez se nagyon kellett hozzányúlni.

2004 azonban új korszakot hozott az EU történetébe, és amikor Scholz az újabb bővítés számára akarja áramvonalasítani az uniót, akkor valójában az elmúlt 18 esztendő tanulságai nyomán látja sürgetőnek, elengedhetetlennek a korrekciót.

Tehát, miközben visszhangozza elődei figyelmeztetését, már látja, melyek a politikailag kényes területek, amelyekre korábban nem kínáltak megoldást.

Scholz nem köntörfalazott, nevén nevezte a mai problémák forrásait, mindenekelőtt Magyarországot és Lengyelországot.

Egészen a közelmúltig nem volt meg a jogi eszköz arra, hogy határozottabban lépjenek fel. A jogállami normákat felrúgó „illiberális demokráciákkal”, az uniós értékek megsértőivel szemben az alapszerződés nevezetes 7-es cikkelye elégtelennek bizonyult. Aláhúzta, mennyire hatékony eszköznek tekinti a jogállamiság és az uniós támogatások kifizetésének összekapcsolását.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Európai Bizottság: a kkv-k számíthatnak a brüsszeli mentőövre

Fóti Tamás

Az Európai Bizottság (EB) minden évben megrendezi – közösen az éppen soros EU elnökséggel – a kis- és középvállalatok találkozóját. Több száz cég tulajdonosa vagy vezetője egyeztethet az európai döntéshozókkal, az Európai Parlament képviselőivel, a résztvevők megosztják egymással tapasztalataikat és elvétve siralmaikat, ha elégedetlenek a kkv-kre vonatkozó direktívákkal, ösztönzőkkel, szabályzókkal.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Győri diák nyerte az Európai Unió esszépályázatát

Fóti Tamás

Az Európai Unió kis- és közepes méretű vállalatainak idei éves találkozóján, Prágában hirdették ki a fiatalok számára kiírt esszépályázat győztesét. A beérkezett több mint 30 pályamű közül meghívták a nemzetközi zsűri által legjobb háromnak ítélt szerzőjét, és közülük került ki a győztes. Idén magyar siker született, Vass Viktória nyerte el a legjobb pályázat díját.

Elolvasom

Szupermérföldekre került az uniós pénztől a magyar kormány

Lakner Zoltán - Tóth Ákos

Az Európai Bizottság egyrészt továbbra is fenntartja a kohéziós alapokból Magyarországnak járó összeg egy részének visszatartására vonatkozó javaslatát, másrészt jóváhagyta az úgynevezett helyreállítási tervet, amelynek célja a Covid-válság hatásainak enyhítése. A kohéziós alapok kapcsán az Európai Bizottság a jelek szerint ezúttal nem hagyta átverni magát, míg a helyreállítási alap esetén a magyar kormány számos pozícióját feladta, így például jöhetnek a szélerőművek és számos, a közoktatás deszegregációját szolgáló intézkedést is végre kell hajtania. Nagyon úgy tűnik, hogy a kontroll folyamatos lesz, minden egyes fillér, illetve euró csak a beruházás végrehajtásának ellenőrzése után érkezhet.

Elolvasom
Keresés