A nukleáris elrettentés és az ész határai

Matus János | 2022.03.22. 10:02

Olvasási idő kb. 11 perc

Az Ukrajna elleni orosz katonai támadásnak számtalan tragikus következménye van, nehéz közöttük rangsorolni. Ha azonban a jobb megértés érdekében ezt mégis megtesszük, akkor elsőként a nukleáris fegyverrel való fenyegetést és annak körülményeit célszerű elemeznünk.

Akció

A vártnál sikeresebb ukrán védekezés és az oroszok által feltételezettnél hatékonyabb nyugati támogatás lehetett az oka Putyin parancsának, mellyel magas készültségi fokozatba helyezték a nukleáris erőket. Mindezt fenyegető nyilatkozatok előzték meg, maga a lépés pedig nemcsak az ukrán politikai és katonai vezetésnek, hanem valamennyi Ukrajnát támogató országnak címzett súlyos fenyegetés, amely globális katasztrófa árnyékát vetíti előre.

Az idősebb generáció tagjai még emlékezhetnek az 1983-ban készült „The Day After” című filmre, amely az akkori Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti nukleáris csapásváltás elképzelt következményeit mutatta be. Abban az időben a nukleáris képességek növelése és a stratégiai egyensúly felbomlása miatti aggodalmak okozták a két szuperhatalom számára a fenyegetettség érzését. A Szovjetunió élén abban az évben Jurij Andropov, a KGB egykori vezetője állt. A mostani helyzetben elkerülhetetlen a film képsorainak felidézése.

Szerencsére a többi nukleáris hatalom mérsékelten reagált Putyin lépésére. Ez arra utal, hogy az érintett kormányok döntéseiben szerepet kapott az a tapasztalat és bölcsesség, amelyet a hidegháború éveiben szereztek a nukleáris fegyverekkel való bánásról. A döntéshozó politikusok közelében feltételezhetően ott vannak azok a civil és katonai szakértők, akik jól ismerik a hidegháború idején kialakult szigorú szabályokat, amelyeket akkor mindkét fél elfogadott és mindez­idáig tisztelt. Putyin elnök most átlépte a vörös vonalat. Csak remélni lehet, hogy a lecke nem a világ, hanem az ő számára lesz keserű.

Az atombomba első alkalmazása, 1945 augusztusa után két évtizedig a két szuperhatalom kölcsönösen fenyegetőzött. A megfélemlítési kísérletek nagysága és időzítése attól függött, hogy melyik fél került fölénybe vagy érzékelt fölényt a nukleáris robbanófejek célba juttatására alkalmas hordozó eszközök fejlesztésében. Az 1960-as évek elejéig az Egyesült Államok fölénye volt jellemző, erre alapozta a tömeges atomcsapással való fenyegetést. Rakéta kísérleteinek átmeneti sikere az 1960-as évek elején felbátorította a Szovjetuniót és meg is kísérelt fenyegetett helyzetet teremteni az Egyesült Államok számára a kubai rakétatelepítéssel.

A szovjetek rakétafölény érzete azonban blöffnek volt köszönhető. Az amerikai mesterséges felderítő holdak adatai azonban jelezték, hogy az Egyesült Államoknak jelentős fölénye volt az interkontinentális rakéták területén. A Szovjetunió meghátrálásra kényszerült, eltávolította rakétáit Kuba területéről. Az 1962 őszi kubai rakétaválság volt a hidegháború legveszélyesebb válsághelyzete.

Kezdetben a nukleáris elrettentés doktrínája a kontinensek közötti távolságot áthidalni képes rakétákra alapozott. Azt feltételezte, hogy egyetlen tömeges csapással el lehet pusztítani az ellenfél teljes katonai potenciálját, aki így az ellentámadásra képtelenné válik. Ezért az, aki először támad, biztos győzelemre számíthat. A Szovjetunió deklarálta, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert. Az Egyesült Államok nyilvánosan nem kötelezte el magát, mégpedig abból a meggondolásból, hogy az ellenfél bizonytalanságban tartása valójában a nukleáris elrettentés lényege.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Fizess elő a Jelen online cikkeire,
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában

Kormos Lili

Hiába trükközik a KSH, az emberek 100 százalékos inflációt érzékelnek

Csak a kenyér több, mint 60 százalékkal drágult

Szabó Brigitta

Láng Zsuzsa

Cser-Palkovics András: Kulcskérdés, hogy megjöjjenek az EU-s pénzek

Energiacsúcs összehívását és a fűtési szezon végéig ársapka bevezetését kérik a kormánytól az önkormányzatok.

Tóth Ákos

Ónody-Molnár Dóra

Kvótát a magyar cigányságnak!

A faj szó átírását kezdeményezik a magyar joganyagban az Ámbédkar Technikum vezetői

Ónody-Molnár Dóra

Paul a pult mögött

McCartney, 3, 2, 1.

Benedek Szabolcs

Árnyékkormány angol és magyar módra

Őfelsége leghűségesebb ellenzéke

Szabó Barnabás

Mindenki hazaárulója

Eckhardt Tibor (1888-1972)

Révész Sándor

Vásárhelyi Mária

Ipsos: A magyarok tartanak a legjobban az áremelkedéstől

Többen hibáztatják a háborút, mint a kormányt

Lakner Zoltán

Lakner Zoltán

Tamás Ervin 

Folytatódik Iványi Gáborék zaklatása

A BM-ben nem tudja a bal kéz, mit csinál a jobb

Ónody-Molnár Dóra

Baljós tanévkezdés

Csak irracionális racionalizálás képzelhető el

Ónody-Molnár Dóra

Keresés