Cseh baloldal: inkább a liberalizmus, mint a nacionalizmus

Új elnököt választottak a szociáldemokraták

Decemberben a szociáldemokraták leváltották a konzervatív baloldali vezetésüket. Az új elnök szerint a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) jövője a demokratikus baloldalon van, de nacionalizmus nélkül. Megismétlődhet-e a baloldalon az a modernizációs folyamat, amely Petr Fiala 2013-as pártelnökké választása után a jobbközép Polgári Demokrata Párton (ODS) belül lezajlott? 

Akció

Katasztrofális vereséget szenvedtek a cseh baloldali pártok a tavaly őszi országgyűlési választáson. Kiesett a parlamentből az etnikai-nacionalista populizmus csapdájába ragadt és önmaga karikatúrájává váló Cseh Kommunista Párt (KSČM) és a szavazóbázisát szinte teljesen elvesztő Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) is. A Zöldek egy százalék alatt végeztek. Egy magát Baloldalnak nevező alakulat (Levice) mindössze 0,6 százalék szavazatot kapott. A legsikeresebb, baloldali programot is felvállaló Kalózpártot a preferenciaszavazás tette majdnem tönkre, igaz, politikusai hivatalosan nem definiálják magukat baloldalinak.

A különböző hátterű pártok képtelenek voltak választási blokkba szerveződni, ahogy azt a jobboldali-konzervatív vagy a progresszív-liberális pártok tették. 

A baloldali formációk összeomlása nem előzmény nélküli. A két történelmi párt már a 2018-as önkormányzati választáson figyelmeztetést kapott a választóktól. Kiestek a főváros közgyűléséből is. A kommunisták sorsa még 2003-ban pecsételődött meg, amikor cinikus módon támogatták a jobboldali-euroszkeptikus Václav Klaus köztársasági elnökké választását.

A szociáldemokraták esetében ilyen látványos „árulásról” nem beszélhetünk, de lecsúszásuk az Andrej Babiš-féle ANO („Igen”) mozgalommal való együttműködés megkezdése után gyorsult fel. Jelei már a 2019 májusi Európai Parlamenti választáson és a 2020-as regionális és szenátusi választáson is érzékelhetők voltak. Kutatások alapján azonban látható volt, hogy a baloldali szavazók nem tűntek el. Egy részük a populistákra, Babiš bizniszpártjára és a szélsőjobbra szavazott, másik részük viszont az akkor még ellenzékben lévő demokratikus pártokra.

A cseh pártokra jellemző, hogy a jobb és baloldali felosztás mellett konzervatív és haladó irányzatok is megtalálhatók bennük. Látható ez a Polgári Demokrata Párt (ODS) elnökének, Petr Fialának a párton belüli konfliktusain, és nincs ez másképp a szociáldemokratáknál sem. Az elmúlt évek kudarcai után a párt belső, haladó ellenzéke hiába figyelmeztette a konzervatív vezetést és követelte a kormányból való kilépést. Minden ellenkezőleg történt: egyre reakciósabb hangot ütöttek meg és a szélsőjobboldali szavazók kegyeiért küzdöttek. A konzervatív tábor ráadásul fontos, párton belüli íratlan szabályt is felrúgott. Az elmúlt három évtizedben a táborok képviselői felváltva vezették a pártot. A szokásjog szerint bármelyikük került is domináns szerepbe, az aktuálisan kisebbségi irányzat képviselői is szerepet kaptak. 

A ČSSD azonban kétségbeesetten futott a szélsőjobb és a populista pártok által elszipkázott szavazói után. 2021 áprilisi országos kongresszusukon a hagyománytól eltérve új, teljesen egyszínű, kizárólag a konzervatív táborból érkező politikusokkal felálló vezetőséget választottak a párt élére. Nyíltan beszéltek a pártban meglévő alternatív hangok elhallgattatásáról a választásokig, amit a tagság meg is szavazott. A belső irányváltáshoz új programot dolgoztak ki „A baloldal jövője – liberalizmus nélkül” címmel. A többek között Petr Drulák és Matěj Stropnický által írt kötet szerzői elméleti igazolást kerestek a szociáldemokrácia számára a kommunistákkal, a nacionalistákkal és az ­oligarchákkal való együttműködésre. Élesen elutasították a progresszív és liberális balközép pártokkal való együttműködést. Csakhogy a megközelítés olyan hamis útelágazás elé állította őket, mintha választaniuk kellene a liberális demokrácia és a társadalmi igazságosság értékei között.

Az eredmény ismert. Történelmi választási vereséget szenvedtek 2021 októberében, amelynek híre a világsajtót is bejárta.

Decemberben aztán az eredményre ­reagálva rendkívüli kongresszust tartottak. A küldöttek elsöprő többséggel Michal Šmardát, Nové Město na Moravě polgármesterét választották meg a párt elnökének, legyőzve riválisát, Jana ­Maláčovát, a Babiš-kormány munkaügyi és szociális miniszterét, egyben a konzervatív tábor vezető arcát. Šmarda a párt haladó, liberális szárnyához tartozik. Az új elnök azonnal reaktiválta a pártot korábban progresszív irányba lökő Bohuslav ­Sobotkát és Vladimír Špidlát is. Šmarda visszatért a korábbi hagyományhoz is, és az új elnökségben a konzervatív szárny képviselői is helyet kaptak. Így került a vezetésbe a regionális politikusokon és az új arcokon kívül a Babiš-kormány külügyminisztere, Tomáš Petříček is. 

Šmarda számára jó hír, hogy a 2021-es választásokat a politikusok hitelessége döntötte el. Szemben Babiš-sal, az ötpárti koalíció politikusai nem keveredtek ügyekbe, személyük nem hiteltelenedett a választók szemében. Márpedig Šmarda is egyelőre erős személyes hitelességgel rendelkezik. Első megszólalásaiban éles kritikát fogalmazott meg a ČSSD bukásának lehetséges okairól, mondván, a párt válságát vezetői hitelességének elveszítése és a demokratikus baloldalhoz köthető értékektől való eltávolodása okozta. Elnökválasztási vitairatában többek között ezt írta:

„Az utóbbi időben politikánk társadalmi dimenziója gyakran csak a Babiš-féle populizmussal való megbékélésre korlátozódott. Mintha a jóléti állam néhány lehulló morzsát jelentene a gazdagok és hatalmasok asztaláról. Ez a politikai tévút vezetett a neonáci Munkáspárttal vagy a szlovákiai kleriko-fasisztákkal való együttműködéshez is, európai politikánkat rendre relativizáltuk és külpolitikai álláspontunk gyakran az orosz és kínai autoriter rezsimek politikájával szimpatizált.”

Šmarda szerint az értékrelativizmus sok szociáldemokrata szavazót rettentett el a párttól. Mint fogalmazott, utalva az előző pártvezetés által írt pártprogramra, „kiderült, hogy az emberek inkább akarják a baloldalt nacionalizmus és kommunizmus nélkül, mint liberalizmus nélkül. A szociáldemokrácia eszméjének elárulása baloldal nélküli parlamentet eredményezett.” Ezek a mondatok azt is jelzik, hogy az új elnök, összhangban az új kormány ideológiai és geopolitikai fordulatával, nyugatra veti szemét. Úgy tűnik, hogy a baloldali szavazók tekintélyes része megértette harminc évvel a rendszerváltás után, hogy pusztán a marketing-politizálás, még ha baloldali hátterű is, csakis becsomagolt hazugság lehet és a társadalom hosszabb távon nem építhet rá.

Egészen más okokból, de a balközépnek mondható Kalózpártban is rossz hangulat uralkodik az országgyűlési választások óta. Pedig, ellentétben az ellenzékbe szoruló és lényegében a megszűnés határára sodródó szociáldemokratákkal, a Kalózpárt kormányzati szerepre készül. A feszültség oka a gyenge választási eredmény. A korábban 22 képviselővel rendelkező párt ezúttal csak 4 mandátumot szerzett. A csalódás akkora volt, hogy a tagságban akadtak olyanok, akik ellenezték a kormányzati szerepvállalást is. Ezt végül egy belső szavazáson a többség inkább támogatta. A párt meghatározó arcai kormányzati pozícióba kerültek. Ivan Bartoš pártelnök például a regionális fejlesztési miniszteri posztot tölti be. Igaz, megtartja képviselői mandátumát is, amiért a párton belül pozícióhalmozás miatt kritizálták. 

Kedves Olvasónk!

Érdekesnek találta ezt a cikket? Ha igen, akkor kérjük, segítse Ön is a Jelen fennmaradását. A sajtó szabadságát egyedül az olvasókkal közösen védhetjük meg. A támogatásokat a Jelen Mindenütt Alapítvány oldalán lehet egyszerűen és biztonságosan elküldeni nekünk. Köszönjük a segítségét.