Korábban nem látott módon próbálja bevonni Európa jövőjének alakulásába az uniós állampolgárokat a Tanács, a Bizottság és az Európai Parlament. Ezek az intézmények tavaly szeptember óta konferenciasorozat keretében gyűjtik össze a kontinensen élők javaslatait az unió jövőjét érintő legfontosabb stratégiai kérdésekben. Erről a folyamatról az egyik magyar résztvevővel, Csákai-Szőke Péter orvostanhallgatóval beszélgettünk.
Bár a Nyugatot váratlanul érte Ukrajna orosz lerohanása, az első sokk után kezd magára találni. Elsősorban Ukrajna szomszédjai vállalnak oroszlánrészt a több mint másfélmilliós menekülthullám kezelésében. A gazdasági szankciók is bővülnek, de a legfontosabb kijevi kérésnek nem akar eleget tenni a NATO: egyelőre nem várható az ukrán légtér lezárása.
Miközben az oroszok ukrán városokat bombáznak, az Anonymus nevű hekkercsoport az agresszor hátországát igyekszik gyengíteni. Az elemzésekből kiderült: 150 országból éreztek támadások a legfontosabb orosz intézmények ellen. Az interneten folytatott küzdelem részleteiről a CyberThreat.Report nevű Facebook-csoport alapítója, Frész Ferenc kibervédelmi szakértő nyilatkozott a helyben.hu-nak.
Az Oroszország ellen eddig bevezetett szankciók nem vonatkoznak az olaj és gáz megvásárlására. Az orosz gazdaság legfőbb bevételét jelentő energiahordozók világpiaci ára a háború hatására még nőtt is. Nagyjából annyi pénz jön be naponta ezekből, mint amennyibe az ukrajnai hadműveletek kerülnek.
Második hete tart az orosz-ukrán háború. Az orosz katonák Kijevbe próbálnak behatolni, más városokban is harcok dúlnak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendszeresen videoüzenetekben fordul az ukránokhoz. Jól azonosítható helyeken veszik fel a képeket, mert az orosz propaganda azt terjeszti, hogy az államfő elhagyta Kijevet. Ő azonban – közölte – kitart. Annak ellenére, hogy szerinte az egyik háborús cél, hogy őt kiiktassák.
Az orosz emberek mindennapi életét teszik nehezebbé a háború miatt bevezetett szankciók. Eleve hatalmas drágulás várható a 20 százalékra emelt alapkamat miatt, de a világcégek bojkottja miatt számos termékeket és szolgáltatást még drágán sem lehet majd beszerezni.
„Úgy irányítanám az államot, mint egy céget” – ezzel a sűrűn ismételt mottóval lépett be a cseh nagypolitikába Andrej Babiš, az Agrofert Holding tulajdonosa 2013-ban. Az ősszel megbukott kormányfő az elmúlt kilenc évben az államigazgatás több posztjára hozzá közel álló embereket nevezett ki. Hogyan tud az új kormány megszabadulni a Babiš-hoz lojális köztisztviselőktől a jelenleg érvényes törvények megváltoztatása nélkül?
Vlagyimir Putyin tegnap élő adásban írta alá két kelet-ukrajnai szakadárköztárasság függetlenségének elismerését. Nem sokkal ezután orosz katonák lépték át az ukrán határt, a hivatalos verzió szerint békefenntartás céljából. Jójárt Krisztiánt, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet munkatársát, a térség szakértőjét a további eszkaláció valószínűségéről és a magyar kormány hintapolitikájáról kérdeztük.
