Ma már egyszerűen nem elég azt mondani, hogy a baloldal rossz volt, ezért szavazzatok a konzervatív pártokra, és ne kérdezzetek arról, hová, milyen zsebekbe kerültek az oktatásra vagy a társadalomfejlesztésre szánt pénzek - állítja Mikuláš Peksa, az európai Kalózpárt elnöke, a cseh Kalózpárt EP-képviselője, akivel a párton belüli elnökválasztásról is beszélgettünk.
Német szemszögből ellentmondásos energiaipari tervezet készült Brüsszelben. Berlini politikusok azonban tagadják, hogy emiatt törés lenne a kormányban. Ezzel párhuzamosan viszont enyhülhet az Oroszországból a Balti-tenger alatt érkező Északi Áramlat 2 földgázvezeték körül az amerikaiakkal kialakult konfliktus.
Decemberben a szociáldemokraták leváltották a konzervatív baloldali vezetésüket. Az új elnök szerint a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) jövője a demokratikus baloldalon van, de nacionalizmus nélkül. Megismétlődhet-e a baloldalon az a modernizációs folyamat, amely Petr Fiala 2013-as pártelnökké választása után a jobbközép Polgári Demokrata Párton (ODS) belül lezajlott?
Az elmúlt hónap fő lengyel belpolitikai eseménye az volt, hogy az államfő december végén megtagadta egy törvénymódosítás aláírását. A lépés megrendítette a kormányzó jobboldali-nacionalista Jog és Igazságosság (PiS) pártot.
Válságos időket élünk, ami nem meglepő számomra, mert a külpolitikai újságírásban eltöltött évtizedeim alatt nem volt olyan év, hogy ne beszéltünk volna megoldhatatlan válságokról. Most is háborús spekulációkkal van tele a nemzetközi sajtó: orosz csapatmozgások Ukrajna határainál, flottamozgások a Fekete tengeren. Moszkva szerint a Nyugat átlépi vörös vonalat.
December 9-10-én az Egyesült Államok külügyi kormányzata száztizenegy ország vezetőinek részvételével kétnapos, virtuális demokráciacsúcsot rendezett. A találkozón a nemzetközi demokratikus paradigmát veszélyeztető autokratikus tendenciák ellensúlyozására tettek kísérletet. Az eseményre sokan az Egyesült Államok toborzó eseményeként tekintenek az újra kiéleződő nagyhatalmi konfliktusban.
„Amíg én vagyok az államfő, nem az utca fogja irányítani Szerbia politikáját” – keménykedett Aleksandar Vučić szerb elnök december 1-jén, az előző hetek utcai tiltakozásain elhangzott követelésekre reagálva. Egy héttel később beismerte: mégiscsak az utca az úr, és nem írta alá a sokat bírált kisajátítási törvényt. Győzött tehát a civil kurázsi a pöffeszkedő hatalommal szemben? Nos, a „pöffeszkedő hatalom” stimmel, ám öntudatos polgárok célirányos megmozdulásáról nem beszélhetünk. Legfeljebb egy fontos csatát nyert meg a különböző okok miatt frusztrált, lázadó polgárok tömege.
Viharos évet zárunk, legalábbis ami a Magyarország és az Európai Unió közötti kapcsolatot illeti. A közös uniós vakcinabeszerzés és az azt övező kritikus kormányzati kommunikáció, a gyermekvédelmi törvény módosítása miatt kialakult éles szembenállás, a Helyreállítási Alapra vonatkozó magyar terv elfogadásának folyamatos csúszása mind-mind kiemelt konfliktus volt Budapest és Brüsszel között. A legélesebb ütközési pont: a jogállamisági mechanizmus.
