Páratlan lépésre szánta el magát az Európai Parlament: az Európai Bíróságon beperelte az Európai Bizottságot, amiért az nem indította meg Magyarország és Lengyelország ellen a jogállamiság megsértése miatti eljárást. Az EP szerint erre január óta lehetősége lenne Brüsszelnek, ám annak ellenére, hogy folyamatosan belengette az eljárást, nem tett lépést, holott tisztában van a renitensek jogsértésével.

Aki követte az elmúlt években a magyar kormány csatározását „Brüsszellel”, láthatta, hogy az Európai Unió intézményei közül az Európai Parlament (EP) küzdött a legkövetkezetesebben és legszilárdabban a magyar jogállamiság helyreállításáért. Miközben az Európai Bizottság (EB) – amely elvben az uniós szerződések betartása felett őrködik – csak a legvégső esetben szánja el magát konkrét intézkedésre, a tagállamokat tömörítő Tanács adós maradt a határozott fellépéssel.

Hogy ki az úr az európai házban, azt Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének a közelmúltban kellett megtapasztalnia. Az EP-ben szeptemberben az „Unió helyzetéről” tartott beszédében bejelentette, hogy megindítják az eljárást a jogállami normákat megsértő országokkal szemben. Az EU októberi csúcsán ezzel szöges ellentétben már arról beszélt, hogy előbb megvárják az Európai Bíróság válaszát a magyar és lengyel keresetre, amely megkérdőjelezi Brüsszel kompetenciáját. (A bíróság ítélete jövő tavasznál előbb aligha születik meg.) Mi történt a két szereplés közötti egy hónapban? Csupán annyi, hogy a Tanácsban érvényesült az a gondolat, hogy ne egyék forrón a kását, adjanak több időt például Varsónak, vagyis előbb párbeszéd, és csak aztán a szankció. A radikálisabb nézetet képviselő EP-többség nem szereti, ha az orránál fogva vezetik, ezért perrel fenyegette meg a bizottságot, és miután ultimátuma lejártáig nem történt semmi, múlt pénteken pert indított az Európai Bíróságon.

De mi is vezetett el idáig?