Ónody-Molnár Dóra Reforméhes Unió, rejtélyesen elhalt javaslatok

Több hónapos munka ért véget Strasbourgban. Az Európa jövője konferenciasorozat hetedik, egyben záró plenáris ülése érzelmileg is intenzív volt. A laikus polgárok által kidolgozott, és konszenzussal elfogadott 325 javaslat egy hosszú és egyedülálló munkafolyamat eredménye. Ilyen kezdeményezés korábban még nem volt az EU-ban.

Szeptemberben indult el az a különleges konferenciasorozat, amelyet az Európai Unió döntéshozó testületei hívtak életre tavaly tavasszal. Az Európai Parlament (EP), a Bizottság és a Tanács azért kezdeményezte ezt a gigantikus eseményt, hogy közvetlenül kérdezze meg a polgárokat arról, hogy ebben a válságokról válságokra bukdácsoló időkben milyen irányba kellene fejlődnie az EU-nak, milyen reformokra lenne szükség.

A folyamatot az EU döntéshozó testületei úgy tervezték meg, hogy abba bárki bekapcsolódhatott, minden állampolgár véleményére kíváncsiak voltak. A konferencia célja kettős volt: egyfelől közelebb vinni az EU intézményeit az egyes polgárokhoz, másrészt a képviseleti demokráciát kiegészíteni a részvételi demokrácia eszköztárával. Erre a konferencia kezdeményezői szerint azért is szükség van, hogy ne csak ötévenként, az EP-választásokkor kérdezzék meg az emberek véleményét.

A jövőről, a reformokról szóló javaslatokat a többnyelvű digitális platformon keresztül lehetett elküldeni, de – az egyes polgárokon kívül – a végleges ajánlások összeállításánál beleszólásuk volt a civil szervezeteknek, a nemzeti parlamentek képviselőinek is. Ám az igazi főszerep annak a 800 résztvevőnek jutott, akit tavaly nyáron, teljesen véletlenszerűen választottak ki az EU 27 tagállamából. A kiválasztásnak szigorú szempontjai voltak: a 800 polgárnak tükröznie kellett az EU sokszínűségét, nemre, társadalmi helyzetre, lakóhelyre. Egyetlen „torzítás” került a válogatás szempontjai közé: a kiválasztott polgárok harmada a 16 és 25 év közötti fiatalok közül került ki, mégpedig azért, hogy a jövőről szóló vitában azok hallassák erősebben a hangjukat, akiket a leginkább érintenek majd a javaslatokra alapozott, remélt reformok.

A kiválasztott polgárok – a napi munkájuk, civil életük, családjuk mellett – hónapról hónapra összegyűltek, és munkacsoportokba szerveződve dolgozták ki javaslataikat, amelyeket hosszan alakítgattak, több plenárison keresztül formáltak, majd jutottak konszenzusra.

Ennek a hatalmas munkának értek a végére a tavaszi ruhájába öltözött elzászi kisvárosban, Strasbourgban. A zárókonferencia plenáris ülésén végül 9 témában 325 javaslatot fogadtak el a polgárok, s ezek széles körű reformok elindítását célozzák. (A 325-ből 22 olyan javaslat van, amelyhez az unió alapszerződésének módosítása szükséges.) A labda most a döntéshozók oldalán pattog, és ez az oldal leginkább a tagállamok vezetőit alkotó Tanács, ahol a nagy­ívű elképzelések végül jobbára a nyers politikai csatában véreznek el. Nagy most a felelősség a döntéshozó testületeken, ugyanis, ha ezek a javaslatok a fiókban végzik majd, az éppen a konferencia életre hívásának egyik fő célját – az uniós intézményekkel szembeni bizalmatlanság csökkentése – semmisítené meg, s ezzel hosszú időre károkat okozna. A konferencia-sorozatot beárnyékolta a koronavírus-járvány és az orosz agresszió nyomán február végén kirobbanó háború Ukrajnában. Ez a két fejlemény erőteljesen rányomta a bélyegét a javaslatokra – ezzel lehet talán a leginkább megmagyarázni, hogy azok jobbára egy integráltabb, szociálisabb EU-t céloznak meg.

Nézzük meg, mit hoztak össze a polgárok az elmúlt hónapokban! A javaslatok terjedelmességére tekintettel a teljesség igénye nélkül villantjuk fel a leglényegesebb elemeket.

Az éghajlatváltozással és környezetvédelemmel foglalkozó munkacsoportban az egyik legfontosabb javaslat az EU energiafüggetlenségére vonatkozik – ezzel a polgárok nyitott kapukat döngetnek, hiszen erre vonatkozóan már a Bizottság is kezdeményezőn lépett fel. A polgárok ezen kívül a nyersanyagok tekintetében is nagyobb európai autonómiát szeretnének. Javasolják továbbá, hogy az EU-ban minden terméknek meg kell felelnie a közös és egységes környezetvédelmi előírásoknak. Szorgalmazzák a megújulókra történő átállást, de azt igazságos átmenettel oldanák meg. Nagy vita robbant ki ebben a munkacsoportban az atomenergia kapcsán: mivel sok ország még használja, a konszenzusos szavazás következményeképp a javaslat nem sok konkrétumot tartalmaz ezen a területen.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!