Ezer irányzat versenyez a balkáni muszlimokért

A múlt héten elhunyt a szerbiai muszlimok legjelentősebb vezetője, Muamer Zukorlić sejk. Személye megkerülhetetlen volt az egész Balkánon, bosnyákként ritka kivételként még az albánok lakta vidékeken is. Halálával az egész térségre kiható változások prognosztizálhatók.

Egyre másra érkeznek a részvétnyilvánító delegációk a dél-szerbiai Tutin melletti, mindössze kétszáz fős Orlje temetőjébe. Az elmúlt vasárnap itt helyezték örök nyugalomra az ötvenegy évesen elhunyt Zukorlić sejket. A falucska tíz-tizenöt kilométerre fekszik a koszovói és a montenegrói határtól. Leghíresebb szülöttje sokszor hangoztatta: a határok mesterséges kreálmányok, a muszlimok közösségét sem politikai, sem etnikai megosztottság nem darabolhatja fel. Büszke bosnyákként és Szerbia állampolgáraként a balkáni iszlám egységét hangoztatta.

Zukorlić – mint generációjából számosan – a ­Közel-Keleten végezte felsőfokú vallási tanulmányait. A kilencvenes évek turbulens, polgárháborús Algériájában diplomázott, majd a korábban hasonló történések következményeitől szenvedő Libanonban szerzett posztgraduális fokozatot. Ezekben az országokban – túl a széles körű személyes kapcsolatrendszeren – egész életére kiható tapasztalatokat szerzett. Láthatta a szélsőségesek okozta káoszt és szenvedést, illetve a multikonfesszionális (sokfelekezetű) világban a felekezetek közötti együttműködés szükségességét.

Az ezredforduló előtt hazatérve, Szerbiában ezekre a tapasztalatokra alapozva építette ki a dél-szerbiai Szandzsák muszlim lakosságában legnagyobb befolyással bíró szervezetét, a Szerbiai Iszlám Közösséget ­(Islamska zajednica u Srbji), amely széles körű szociális és oktatási intézményrendszert, köztük Novi Pazarban ma már nemzetközileg is jegyzett iszlám egyetemet (Fakultet za islamske studije) működtet.

A Szerbia déli és Montenegró északi részét magában foglaló történelmi, egykori oszmán Novi Pazar-i Szandzsák bosnyák lakosságára támaszkodva Zukorlić néhány éve megpályázta a hagyományosan a Balkán legbefolyásosabb muszlim vallású vezetői posztját. A szarajevói főmufti (reis-ul-ulema) végül egy belső boszniai sejk, a tuzlai mufti, ­Husein ­Kavazović lett – nem kis részben Belgrád beavatkozása miatt.

Zukorlić ugyanis – széles körű közel-keleti, elsősorban arab támogatás segítségével – alapvetően a pánbalkán iszlám jelszavával építkezett, amiből Belgrád mindig is szeparatizmust érzett ki. Amellett, hogy a szerbiai bosnyákokat erősebben kötötte volna az „anyaországhoz”, átlépte a Balkánon hagyományosan vörös vonalnak számító nacionalista határokat is. Ez a szláv és albán muszlimok egy ernyő alatti egyesítését jelentette volna.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!