Rezsicsökkentés cseh módra: valaki szolidárisan szereti

Oroszország fegyveres agressziót követett el Ukrajna ellen és Európával szemben rejtett gazdasági háborúban áll, amely jelentős mértékben megnöveli az európai lakosság gázszámláját. Magyarországgal és Szlovákiával ellentétben Csehország nem az árbefagyasztás módszerét választotta, hanem takarékossági tarifát vezet be, amelyet minden cseh háztartás megkap. 

Akció

Amikor 2022 február 24-én elindult az orosz invázió, a szűk fél évvel korábban hatalomra került jobbközép, ötpárti cseh kormánykoalíció bebizonyította, hogy nemcsak szavakban fordult újra a Nyugat felé. Mindez nemcsak az elődje által megkezdett keleti nyitás lezárását és a visegrádi csoportban való cseh részvétel takaréklángra csavarását, de az olyan értékek, mint európai szolidaritás és együttműködés hivatalos felvállalását is jelentette. Bár a 2015-ös menekültkvóták bevezetését a jelenlegi kormánypártok többsége is a mai napig elutasítja, az új politikai hatalom az ukrajnai menekülthullám hatékony kezelésében lehetőséget is látott, hogy az Európával egyre jobban szembeforduló lengyel-magyar párostól ellépjen.

A csehek is hatalmas pénzösszegekkel álltak be az Ukrajnát katonailag is támogató, az Egyesült Államok által vezetett szövetségesek koalíciójába is. Jelenlegi adatok alapján Csehország fogadta be lakosság­arányosan a legtöbb, 385 ezer ukrán menekültet az európai kontinensen. A háború öt hónapja alatt az ukrán menekülteket befogadó politika eredetileg csaknem kilencven százalékos támogatottsága valamelyest megkopott, de a kormányt a mai napig a társadalom többsége támogatja.

A parlamenti ellenzéket az Oroszország iránt nyitottabb, pragmatikusabb politikát és aktívabb kereskedelmet támogató populista ANO és a szélsőjobboldali SPD képviseli, Andrej Babiš korábbi miniszterelnök pedig az ősszel megkezdődő, nyilvános bírósági tárgyalására készül. Az ukrán-orosz háborúban elfoglalt világos kormányzati álláspont mellett a bal- és jobboldali populista mozgalmak, pártok egyelőre csak izzadtságszagúan tudják kihasználni a fokozatosan romló, az emberek mindennapi életében is megjelenő és egyre növekvő gazdasági nehézségeket.

Éppen ezért a Magyarországon a kormányzati propaganda által sulykolt megfoghatatlan békepártiság és valamiféle köztes pozícióról szóló narratívák léteznek ugyan, de egyelőre beragadtak az ellenzéki politikusok által előszeretettel alkalmazott, végeláthatatlan obstrukciós szándékú parlamenti felszólalásokba és a dezinformációs oldalak propagandacikkeibe. Szlovákiában e tekintetben a kilátások némiképp borúlátóbbak, mivel az ottani populista ellenzék hangosabb és erőteljesebb is, mint cseh kollégái, és a szlovák kormány is alkalmazta az elektromos áram és a gáz esetében az árbefagyasztás módszerét.

A cseh kormány az energiaárak emelkedése mögött az európai közösség destabilizálására tett oroszországi szándékot látja. A csehek többsége is úgy gondolja, hogy az energiaárak változása Moszkva energiaháborújának tudható be. Vlagyimir Putyin politikai céljának lényege az európai közvélemény megváltoztatása, hogy ezzel az egyes európai országok társadalmai nyomást tudjanak gyakorolni választott vezetőikre, a katonai konfliktus mielőbbi lezárására és ezáltal az Ukrajnának nyújtott segélyek korlátozására. A témában megkérdezett politikusok ráadásul meglehetősen borúsan látják a képet, és amiben megegyeznek, hogy senki nem tudja kizárni azt, hogy Putyin végül eléri célját.

Ez a véleménye Miroslav Kalousek korábbi pénzügyminiszternek, a TOP 09 nevű konzervatív liberális párt nemrég visszavonult politikusának is, aki annak ellenére, hogy prágai nyugdíjasként követi a közéletet, meglehetősen gyakran szólal meg a sajtóban. Frappáns megszólalásai Kuncze Gáborra, gazdasági nézetei inkább Bokros Lajosra emlékeztethetik az olvasót. Szerinte a jelenlegi energiaválság olyan szomorú következményekkel is járhat, hogy az európai közösség kettészakadhat. Szerinte egyszerűen nem lehet megmondani, mi lesz a folyamat vége.

„Vlagyimir Putyin be nem jelentett energiaháborút vív Európával, és azt kell mondanom, hogy ügyesen teszi. És amíg az orosz közvélemény megszokta már, hogy eléldegél a fakérgen is, addig az európai közvélemény nagyon elkényeztetett”, tette hozzá. De a kormányzati szereplők az utóbbi napokban gyakran hivatkoztak egy orosz disszidens politikussal a cseh közrádióban készült interjúra is. Andrej Zubov történész, politológus és publicista, a 20. századi Oroszország története főszerkesztője és az orosz parlamenten kívül működő Nemzeti Szabadság Pártja – Parnas elnöke kijelentette, hogy „Putyin nem tudja megnyerni a háborút a NATO ellen, nyilvánvaló, hogy erre nincs ereje. Az egyetlen dolog, amit megtehet, az az, hogy gázzal vagy más módon megzsarolja a Nyugatot”.

Sokak szerint éppen ez történik. Mégis, az emberekre nehezedő gazdasági nyomás miatt bevezetett állami intézkedések Európában különbözőek. Németországban a háztartások egyszeri, 300 eurós, a lakhatási támogatással rendelkező családok pedig további 270 eurót kapnak. Ausztriában a háztartások egyszeri 150 eurós hozzájárulást kapnak, a legkiszolgáltatottabb ügyfeleknél ez az összeg 300 euróra emelhető. A visegrádi országok is különféle megoldásokat alkalmaznak. Lengyelországban elengedték az áram, a gáz és a távhőfogyasztás áfáját, amely korábban 23 százalékot tett ki. A szlovák és a magyar kormány befagyasztotta az energiaárakat. A csehek a német utat választották.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!