Krajczár Gyula Hiába győzött Macron, a közelgő parlamenti választáson elvesztheti a többségét

Húsz év óta először történt meg, hogy hivatalban lévő elnököt újraválasztottak Franciaországban. Ennek ellenére lehet, hogy politikai társbérletre kényszerül Macron, aki első beszédében nem véletlenül hangsúlyozta: ő nem egy tábor jelöltje, hanem mindenki elnöke. A helyzet elemzésére Fejérdy Gergelyt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatóját, a Külgazdasági és Külügyi Intézet vezető kutatóját kértük.

Valójában a papírforma érvényesült a franciaországi választásokon, s bár Macron győzelme lényegesen szűkebbre sikerült, mint öt éve, de az 58 százalék körüli eredmény még így is megnyugtató lehetne. Fejérdy Gergely azonban arra hívta fel a figyelmünket, hogy most teljesen más a politikai helyzet, mint az előző választásokkor. A jelenlegi válságos szituáció katalizátorként működik – mondotta –, s a jó húsz éve elkezdődött folyamatokat csak felerősíti. Ennek legnyilvánvalóbb jelensége az elitből való kiábrándulás. Az emberek 28 százaléka nem is ment el szavazni, s van egy további nagyjából 10 százalék, amely nincs is regisztrálva. A korábban domináns nagy pártok szép lassan eltörlődnek. A háború utáni időszak, „a dicsőséges 30 év” nagy vívmánya, a jóléti rendszer nem egyértelműen működik. Az emberek tekintélyes része életszínvonala csökkenését érzékeli annak ellenére is, hogy az adatok ezt nem támasztják alá. A politikai töréspont az, hogy ki milyen erőfeszítéseket akar tenni.

Az útkeresés a hagyományos irányokban történik. Vannak, akik az államtól, az állam szociális támogatásától várják a megoldást, vannak, akik a régi nemzeti szituációt sírják vissza, s vannak modern, például a környezetvédelem irányában megoldásokat keresők. ­Mindezek a gondolatok azonban széttöredezett politikai térben termelődnek – mondja a kutató –, egyre több kisebb politikai csoportosulás jön létre. Ugyanakkor a két régi párt, a republikánusok és a szocialisták, amelyeknek jelöltjei az elnökválasztáson labdába sem rúgtak, nagyon jól be vannak ágyazva a társadalomba.

Marine Le Pen ugyan vesztett a vasárnapi szavazáson, azonban 5 millióval több szavazatot szerzett, mint öt évvel ezelőtt. Ehhez a hagyományos pártstruktúrák aprózódása is hozzájárult, de maga Le Pen is nagyon sokat tett azért, hogy a hagyományos „ördögi” billogot levegye a pártjáról – mondta Fejérváry Gergely. Miközben Macronék a kampányban természetesen rájátszottak a szélsőjobboldali címke erősítésére, ami ciklus közben nem volt annyira jellemző, Le Pen Macron „elitizmusát” próbálta sulykolni a választókba. Előhúzta a szociális kártyát, kifejezetten baloldalinak ható ígéreteket tett, s így bizonyos, korábban a baloldalra húzó rétegek is támogatták őt. Sokat segített rajta a másik szélsőjobboldali jelölt, Éric Zemmour feltűnése, aki akaratlanul is a közép felé tolta Le Pent. A kutató azonban még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy ha a Nemzeti Tömörülés, Le Pen pártja mást indított volna az elnöki posztért, akár még jobban is szerepelhettek volna.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!