Súlyos árat fizethet Netanjahu a kormányalakításért

Miklós Gábor | 2022.11.15. 16:31

Olvasási idő kb. 10 perc

Az izraeli politikai mérleg nyelve újra jobbra lendült és Benjamin Netanjahu újra kormányfő lehet. A jobboldal győzött, a baloldal parlamenti helyeket veszített, miközben az elemzések szerint az izraeli társadalom egésze nem fordult radikálisan jobbra. Az egyszerűség kedvéért politikai jobb- és baloldalról beszélnek, miközben hosszú ideje ezek a szavak nem írják le pontosan az izraeliek politikai választásait. Lehetne úgy is mondani, hogy ezt a választást Netanjahu hívei nyerték, illetve azok a pártok, amelyek hajlandóak vele koalícióba lépni. A 120 tagú parlamentben 64 képviselői helyük lett.

Ennek az éremnek a másik oldala, hogy a vesztesek Netanjahu ellenfelei, pontosabban az a tarka koalíció, amelyet Jáir Lapid most lemondott miniszterelnök hozott létre, s amely pártszövetségnek az volt az egyetlen közös alapja, hogy a benne egyesülő pártok és politikusok elutasították Netanjahut, s ki akarták őt zárni az izraeli politikából. Többen szerették volna teljesen feltárni a volt kormányfő elleni korrupciós vádakat. Ez a koalíció baloldali, centrista és jobboldali pártokból állt, s csatlakozott hozzájuk egy alapjában iszlamista arab párt is, amely kulcshelyzetét elsősorban a helyi arab közösségek javára használta. A koalícióban szinte minden párt és pártvezér korábban miniszter volt valamelyik Netanjahu-kormányban. Ez a negatív tapasztalat erős ösztönző erő volt az összefogáshoz, de ahhoz kevés, hogy tartós együttműködésre bírja őket, hogy a sok erős ego és megannyi szerte húzó eszme ne verje szét a koalíciót. A tarka pártszövetség szétesett és ezért kellett a legutóbbi választást kiírni.

A Netanjahu-győzelem fontos okának tartják azt, hogy ellenfelei nem ismerték fel a választói magatartások változását és túl nagy jelentőséget tulajdonítottak pártjaik logójának és a maguk személyiségének a választási harcban. A jobboldali többség egyik oka, hogy szétesett a korábban az arab nacionalista és baloldali erők Közös Listája. A pártok külön indultak, sokkal kevesebb arab ment el szavazni, kevesebb képviselőjük jutott be a Kneszetbe. Izrael lakosságának húsz százaléka arab, most két arab pártnak tíz képviselője van a 120 tagú parlamentben. A másik ilyen politikai baklövést a baloldali pártok követték el. A középbal Munkapárt és a baloldali-szocialista Merec külön indult – az utóbbi harminc év után kiesett a parlamentből.  A baloldalinak, munkapártinak tartott választói tábor egyébként is apadóban van, egyebek között demográfiai okok, az izraeli társadalom belső átrendeződése – és politikai választásainak változása miatt.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Európai Bizottság: a kkv-k számíthatnak a brüsszeli mentőövre

Fóti Tamás

Az Európai Bizottság (EB) minden évben megrendezi – közösen az éppen soros EU elnökséggel – a kis- és középvállalatok találkozóját. Több száz cég tulajdonosa vagy vezetője egyeztethet az európai döntéshozókkal, az Európai Parlament képviselőivel, a résztvevők megosztják egymással tapasztalataikat és elvétve siralmaikat, ha elégedetlenek a kkv-kre vonatkozó direktívákkal, ösztönzőkkel, szabályzókkal.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Győri diák nyerte az Európai Unió esszépályázatát

Fóti Tamás

Az Európai Unió kis- és közepes méretű vállalatainak idei éves találkozóján, Prágában hirdették ki a fiatalok számára kiírt esszépályázat győztesét. A beérkezett több mint 30 pályamű közül meghívták a nemzetközi zsűri által legjobb háromnak ítélt szerzőjét, és közülük került ki a győztes. Idén magyar siker született, Vass Viktória nyerte el a legjobb pályázat díját.

Elolvasom

Szupermérföldekre került az uniós pénztől a magyar kormány

Lakner Zoltán - Tóth Ákos

Az Európai Bizottság egyrészt továbbra is fenntartja a kohéziós alapokból Magyarországnak járó összeg egy részének visszatartására vonatkozó javaslatát, másrészt jóváhagyta az úgynevezett helyreállítási tervet, amelynek célja a Covid-válság hatásainak enyhítése. A kohéziós alapok kapcsán az Európai Bizottság a jelek szerint ezúttal nem hagyta átverni magát, míg a helyreállítási alap esetén a magyar kormány számos pozícióját feladta, így például jöhetnek a szélerőművek és számos, a közoktatás deszegregációját szolgáló intézkedést is végre kell hajtania. Nagyon úgy tűnik, hogy a kontroll folyamatos lesz, minden egyes fillér, illetve euró csak a beruházás végrehajtásának ellenőrzése után érkezhet.

Elolvasom
Keresés