Európai parlament

Szankció van, csak alkalmazni kellene

Több színtéren küzd a jogállamiság védelméért az Európai Parlament

Lakner Zoltán | 2021.12.01. 09:58

Olvasási idő kb. 15 perc

Példátlan módon perre megy az Európai Parlament (EP) az Európai Bizottsággal (EB) szemben az Európai Unió Bíróságán (EUB) amiatt, hogy az EB nem alkalmazza a tavaly nagy nehezen kialkudott jogállamisági mechanizmust. Ez lehetővé tenné az uniós pénzek folyósításának felfüggesztését, ha a jogállamiság sérelme egy tagállamban a közös pénzek rendeltetésszerű felhasználását veszélyezteti. A mostani patthelyzet alátámasztani látszik azt a véleményt, miszerint nem újabb és újabb jogállamiságellenőrző jogintézményekre lenne szüksége az Uniónak, mint inkább a létező eszközök tényleges alkalmazására.

„Az a tagállam, amely megsérti a jogállamiságot, nem kaphat uniós pénzt. Tavaly az EP keményen harcolt az ezt biztosító mechanizmusért. Azonban a Bizottság nem volt hajlandó alkalmazni azt.”

Szokatlanul kemények azok a szavak az uniós intézmények közötti viták hangneméhez képest, amelyeket David Sassoli, az EP elnöke használt október 20-i közleményében, bejelentve, hogy beperlik a ­luxembourgi bíróságon a Bizottságot. A lépés hónapok óta a levegőben volt, annak ellenére, hogy az intézményközi kapcsolatok általános és túlnyomó többségében jellemző módja a formális és informális egyeztetés, az álláspontok közelítése és a kölcsönösen elfogadható engedmények kidolgozása. A jogállamiság azonban annyira alapvető kérdés, hogy számos szakpolitikai területet érint, egyre több tagország szólal fel a kérdésben, emellett pedig az EP valóban keményen küzdött 2020-ban azért, hogy az új hétéves költségvetéshez és a helyreállítási alaphoz fűződően létrejöjjön az akár pénzügyi szankcióban is végződő jogállami mechanizmus.

Mathieu CUGNOT

A probléma abból adódik, hogy bár a mechanizmus 2021. január 1-je óta hatályos, még a német soros elnökség olyan kompromisszumot fogadtatott el az Európai Tanácsban (ET), miszerint a mechanizmus alkalmazására csak azt követően kerülhet sor, hogy az EUB döntött a mechanizmus megsemmisítését célzó indítványokról. Ezeket az indítványokat a magyar és a lengyel kormány nyújtotta be. Bár a semmisségi tárgyalás már elindult, a főtanácsnoki indítványt csak december 2-án ismertetik Luxembourgban. Ebből következően szinte biztosra vehető, hogy idén ebből már nem lesz döntés, azaz a jogállamisági eljárással fenyegetett – merthogy jogállamiságot sértő gyakorlatokat folytató – tagállamok több mint egy teljes évet nyernek, ami alatt az eljárás még csak meg sem indul velük szemben.

Ez azért van így, mert bár tavaly megalkották a mechanizmust – és rögtön meg is gyengítették azzal, hogy nem a blokkolásához, hanem az elindításához szükséges minősített többség a Tanácsban –, az állam- és kormányfők tanácsa iránymutatásokat kíván véglegesíteni arra nézve, hogy az Európai Bizottságnak hogyan kell a mechanizmust alkalmaznia. Ám a Tanácsban nem mondják ki a végső szót ezekre az iránymutatásokra, amíg a bíróság nem dönt. Történik – jobban mondva: nem történik – mindez annak ellenére, hogy a Tanács által adott iránymutatás jogi hatálya enyhén szólva megkérdőjelezhető, hiszen a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy hatályos jogszabályt csak egy politikai testület útmutatása alapján lehet alkalmazni. Lehet ezt úgy értelmezni, hogy éppenséggel ez is a jogállamiság sérelme.

Az is meglehetősen szokatlan, hogy egy hatályos jogszabály alkalmazása bevárja a semmisségi indítványról szóló bírósági döntést. Minthogyha az alkotmánybírósági előzetes normakontrollt akarnák modellezni, leszámítva azt a fontos apróságot, hogy ilyen eljárást az EU joga nem ismer.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Lelátó

Tamás Ervin 

„Ezek az emberek valószínűleg még nem élveztek egyetlen futballmeccset sem, sosem azért mennek ki a stadionokba, hogy jól érezzék magukat, hanem hogy nézzék, mit lehet feljelenteni” – vélekedett a miniszter”.

Elolvasom

A mai napig őrizzük a könyvtárban a CEU szellemiségét

Tóth Bea

Ha diplomát adó képzést nem is végezhet, a magyarországi küldetését nem adta föl a CEU. Egyre többen keresik föl az intézmény magyarországi könyvtárát a kutatásaikhoz, ami nem is csoda, hiszen számos hasonló intézmény zárt be a rezsiemelések miatt.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Kortársaink öröksége – gondolatkísérlet nekrológra

Lakner Zoltán

Sokan és sokféleképpen emlékeztek meg a 74 évesen elhunyt Tamás Gáspár Miklósról és a 89 éves korában elhunyt Mécs Imréről. Személyiségük, életútjuk sokszínűsége indokolja is ezt a sokféleséget. A két eltérő pályát összeköti a demokratikus rendszerváltás, meg az, hogy mindketten megélték a harmadik köztársaság összeroskadását és elpusztítását, még ha ennek kapcsán különböző következtetésekre jutottak is. Ami azonban végső soron közös bennük, az az önkény elutasítása és az emberi méltóság mindenek elé helyezése. Ez az írás szerény adalék Tamás Gáspár Miklós és Mécs Imre közéleti örökségének megfogalmazásához.

Elolvasom

Egy választás anatómiája

Szekeres Imre

Sokan sokféleképp értelmezik a jászberényi időközi választáson történteket, ahol az ellenzék tönkreverte a Fideszt. Szekeres Imre egyike volt a Közösen Jászberényért Egyesület kampánycsapatának. A Jelennek küldött cikkében leírja, mi vezetett ehhez a győzelemhez.

Elolvasom
Keresés