"A mi generációnk már liberális és átlátható politikát akar"

Ma már egyszerűen nem elég azt mondani, hogy a baloldal rossz volt, ezért szavazzatok a konzervatív pártokra, és ne kérdezzetek arról, hová, milyen zsebekbe kerültek az oktatásra vagy a társadalomfejlesztésre szánt pénzek - állítja Mikuláš Peksa, az európai Kalózpárt elnöke, a cseh Kalózpárt EP-képviselője, akivel a párton belüli elnökválasztásról is beszélgettünk. 

Hogyan jellemezné Ivan Bartoš pártelnök legesélyesebb kihívóit?

Lukáš Wagenknecht szenátor a korábbi szakmája szerint nagy tapasztalattal rendelkező pénzügyminisztériumi könyvvizsgáló. Elvi alapon politizáló ember, akinek az Andrej Babiš nevéhez fűződő korrupciós ügyek elleni harca miatt kellett otthagynia az állami közigazgatást. Szerintem a jövőben sem kötne kompromisszumot problémás emberekkel. Ezért volt érthető fenntartása a kormányzati részvétel kapcsán, ahol a konzervatív pártok néhány politikusa miatt az ember felvonta a szemöldökét. David Witosz rutinos önkormányzati képviselő Ostrava városában, ahol nagy tapasztalattal vesz részt a helyi, rendhagyó koalícióban az ANO mozgalommal. Vidékről érkező, pragmatikus hang, aki közelebb viheti a pártot az ország legtávolabbi szegletében élő emberekhez is. Jana Michailidu doktorandusz hallgató a biokémia és a függőséget okozó szerek területén nagy hatással volt a párt politikájára. Szorgalmas, nagy munkabírású emberként ismerik a pártban.

Mikuláš Peksa Fotó: ANNA SOLCOVA

A cseh-görög származású politikus nevét nemcsak azért érdemes megjegyezni, mert kétszer annyi jelölést kapott az elnökválasztás első körében, mint a jelenlegi elnök, a párton belül a pragmatikus táborhoz tartozó Bartoš. Michailidu ugyanezen a platformon korábban nyíltan beszélt politikai meggyőződéséről is, amely belső vitát okozott. A fiatal elnökjelölt kijelentette, hogy kommunista nézeteket vall, az ideológia eredeti, demokratikus értelmében. Hasonlóan a párt EP-képviselőihez, ő is az ellenzékbe vonulás mellett tette le a voksát a novemberi belső szavazáson. Mennyire értik a pártban vagy a kormánykoalícióban az ő politikai nézeteit?

Őszintén úgy gondolom, hogy világnézetünk leírására a „kommunista” szó használata durva hiba, mert Csehországban vagy éppen Magyarországon is, sokan a mai napig a szovjet bolsevizmus szinonimájaként értelmezik. A nyugat-európai baloldali pártok más hagyományokkal rendelkeznek, ezekben az országokban kicsit másképp érzékelik. E kettős értelmezés eredményeképp születnek olyan kínos pillanatok, mint amikor Jean-Claude Juncker ­Trier városába ment Karl Marx születésének évfordulója alkalmából. Természetesen az ilyen ellentmondásokat megragadják és felnagyítják az Orbán Viktor-típusú politikusok, hogy kulturális háborút robbantsanak ki Nyugat- és Kelet-Európa között. Jana görög felmenőkkel is rendelkezik, tehát érteni vélem, miért követett el hasonló politikai hibát. Amennyiben az mondta volna, hogy szociálisan érzékenyebb politikára törekszik, mert aggasztja a jelenlegi kormánykoalícióban többségben lévő konzervatív partnerek politikája, jobban tette volna, hiszen ez több más kalózpárti politikust is aggaszt. Janát modernizált szociáldemokratának tartom, hiszen digitális formában hirdeti a szociális piacgazdaságot, és nincs köze a korábban Csehszlovákiában uralkodó rezsimhez.

Nemcsak a Kalózpárton belülről hallhatunk izgalmas politikai vitákat. A ČSSD új elnökének politikája elméletileg hasonló választók felé nyithat, mint a Kalózpárt szavazótábora. Jelenthet-e ez súrlódást a két párt között és lát-e esélyt a történelmi baloldali párt megújulására?

Ismerek jó néhány szociáldemokratát, ezért úgy látom, hogy inkább nem. A párt történelmi párt, amely szerintem jelentős, a hagyományos pártoknál gyakran előforduló menedzseri problémákkal küszködik. Amíg a Kalózpárt titkosítással védett online szavazóplatform segítségével néhány kattintással le tud bonyolítani országos szavazást a teljes tagság körében, eközben az ő titkárságuk nem rendelkezik a párttagok teljes névsorával és a vidéki régiókban több esetben kiderült, hogy halottakat tartanak nyilván. Másrészt, bárki legyen is a ČSSD új elnöke és bármilyen ideológiai fordulatot szeretne végrehajtani, alapvetően arra kell majd figyelnie, hogy a pártot ne a párttal összefonódó regionális maffiacsoportok irányítsák. Nem beszélve arról a hatalmas pénzügyi adósságról, amelyet a ČSSD az utóbbi években felhalmozott. Ha az új elnök nem kezd el gyakorlatilag minden területen spórolni, akkor a pártot hamar csődbe viszi. Tehát bármennyire tisztelem is a ČSSD-t, mint partnert, szerintem Csehországban a Kalózpárt az egyetlen politikai formáció, amely képes és hajlandó is szociálisan érzékeny politikát csinálni.

A cseh baloldali pártok nincsenek túl jó állapotban. Hogyan látja a baloldal jövőjét? Magyarországon és Csehországban is érzékelem, hogy az idősebb baloldali szavazók nem feltétlenül értik a nyugati millenniumi generáció hangját.

A jobb- és baloldali megosztás megmarad, holott ennek ellenkezőjét lehetett hallani több helyről is az elmúlt években, de ma a politikát adatok alapján, a polgárok érdekében kell csinálni. Mindenesetre bizonyos generációs törést Európa összes posztkommunista országában érzékelünk, Litvániától Csehországig. Eljött az idő, a Bársonyos Forradalom előtt néhány évvel született emberek generációja veszi át a szót. A mi tapasztalataink egyszerűen már mások, mert olyan világban nőttünk fel, ahol a régi sztereotípiák már nem érvényesülnek. Ma már egyszerűen nem elég azt mondani, hogy a baloldal rossz volt, ezért szavazzatok a konzervatív pártokra, és ne is kérdezzetek túl sokat arról, hová, milyen zsebekbe kerültek az oktatásra vagy a társadalomfejlesztésre szánt pénzek. A mi generációnk már liberális és átlátható politikát akar, és azt várja el politikusaitól, hogy e társadalmi megrendelés szerint járjanak el. 

(Az interjú elkészítése óta a Kalózpárt tagsága online szavazáson, meggyőző fölénnyel – 662 szavazattal a lehetséges 948-ból – Ivan Bartoš jelenlegi elnököt újraválasztotta.)