
Lezárultak az izraeli választások, s nagy valószínűséggel ismét a Benjamin Netanjáhu korábbi miniszterelnök vezette jobboldali tömb szerez kis többséget a Kneszetben.
Az előzetes választási eredmények alapján szűk, egy-két fős többséggel a jobboldali ellenzéki blokk alakíthat majd kormányt Izraelben. Akárhogy is alakul a tényleges végeredmény, a választási rendszer és a szavazók akarata értelmében a négy éven belül ötödik Kneszet-választáson sem tudott kiemelkedni egy domináns többséggel rendelkező párt vagy szövetség. A mai izraeli politikai palettán a fő viszonyítási pont továbbra is a vissza-visszatérő veterán miniszterelnök, Benjamin Netanjáhu és a jobboldali térfél mérsékeltebb szegmenseit lefedő Likud pártja.
A kilencvenes és kétezres évek mérsékelt baloldali (az idén száz éve született Jichák Rabin, Simon Peresz és Ehud Barak), valamint mérsékelt jobbközép (Netanjáhu első, Ariel Sharon és Ehud Olmert) kormányzása után Benjamin „Bibi” Netanjáhu erőteljesen jobbra tolta az izraeli politikai status quót. Kiélezte az Iránnal szembeni konfliktust, amelynek mentén még az ősi szövetséges Egyesült Államok megbékéléspárti demokrata adminisztrációival is konfrontálódott, kiváltképp Barack Obamával. Erőfeszítései célt is értek, hiszen Donald Trump később kiléptette az iráni atomalkuból az USA-t, ezzel gyakorlatilag megsemmisítve azt. Ezen túlmenően Netanjáhu fokozatosan elvetette a palesztinokkal kötendő, kétállamos béketervezet ötletét, valamint teljes mellszélességgel beleállt a nemzetközi jog értelmében illegális státuszú zsidó telepek védelmébe.
Netanjáhu, aki a 2010-es éveket végigkormányozta, tartós szövetséget kötött a vallási fundamentalista ultraortodox (Sász és Egyesült Tóra Judaizmus) pártokkal, a százhúsz fős Kneszetben szükséges hatvanegy fős többséghez pedig szükség esetén eseti megállapodásokkal vonzott be más, kisebb jobbközép pártokat. Ezen kisebb pártok és vezetőik, jelesül az oroszajkú kisebbséget képviselő szekuláris Avigdor Liberman vagy a telepespárti jobboldali Naftali Bennett a negyedik választási kampányban kihátráltak az egyre népszerűtlenebb, korrupciós ügyekkel hadakozó Bibi mögül.
A saját politikai túléléséért szinte mindent feláldozó Netanjáhut a saját fegyverével „koalíciózták ki” korábbi partnerei a kormányzásból, közel másfél évnyi ellenzékiségre ítélve. Netanjáhu a 2019-es választások után ugyanis nem kisebb manővert hajtott végre, mint hogy a Likudot legyőző Kék-fehér pártszövetség vezetőjét, a korábbi vezérkari főnök Beni Gancot vette rá társai és pártja elárulására egy miniszteri posztért. 2021-ben Ganc már jelentősen összezsugorodott pártjával másod-harmadhegedűs szerepben csatlakozott az újonnan felálló anti-Bibi koalícióhoz.
A Covid utáni globális válság azonban Izraelt sem kímélte, bár földhöz sem vágta. A globális trendek begyűrűztek ugyan, de – a főleg a bölcs előrelátásnak köszönhetően – alacsony kitettségű energiapolitikájuk okán Izraelnek csupán 5 százalékos inflációval kell megküzdenie.
Ez irigylésre méltó kihívás a dicsőséges rezsicsökkentés Kánaánjából figyelve.
Az idei év ugyanakkor újabb kihívásokkal szolgált az iráni fronton. A síita teokrácia által pénzelt palesztin terrorszervezetek az év elején bombazivatart szórtak az izraeli civil célpontokra, amely csak a Vaskupola kiváló működésének köszönhetően nem okozott humanitárius katasztrófát az országban. Bár az ENSZ, az USA és az EU továbbra is a kétállamos megoldást sürgeti, az izraeli társadalomban ennek a támogatottsága már csak kisebbségi álláspont. A támadások folytán elmérgesedett viszonyban ez a tendencia csak tovább romlik, párhuzamosan az arabellenes szélsőjobb felemelkedésével.
Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!
Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.
Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!
vagy
Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!