Krajczár Gyula Sziklafelezők: szárazföldi határ jött létre Kanada és Dánia között

Sziklafelezők: szárazföldi határ jött létre Kanada és Dánia között

Június 14-én bejelentették, hogy Kanada és Dánia megegyezett a hosszú ideje vitatott hovatartozású Hans-sziget státuszáról, határvonalat húzva az apró szigeten keresztül. Ezzel tulajdonképpen szárazföldi határt hoztak létre a két ország között. 

Grönland észak-nyugati partjai és a Kanadához tartozó, nagy kiterjedésű, mintegy két magyarországnyi, ám a 2014-es számlálás szerint csak 144 lakót eltartó Ellesmere-sziget között húzódik a ­Nares-szoros, ezen belül is a Kennedy-csatorna, amely összeköti a Baffin-tengert a Lincoln-tengerrel. Az Ellesmere-sziget Kanada legészakabbi területe, a szoros másik oldalán lévő föld pedig Grönland legészakabbi területe. A szoroson lehet Grönlandot nyugatról megkerülni, s így kijutni az Északi-sark térségébe. Nem igazán jár erre senki.

A Kennedy-csatorna középvonala képezi a határt a két ország között. Van néhány szigetecske a grönlandi part mentén, s közülük a Hans-sziget kicsit beljebb van, rajta a középvonalon. Az 1970-es évek elején zajlottak a tárgyalások a két ország között a tengeri határ meghúzásáról, s 1973-ban alá is írták az erről szóló egyezményt. A határ rögzítéséből azonban kimaradt az a szűk másfél kilométer, ahol a sziget van, s azt későbbi tárgyalásokra hagyták. Ha a szigethez legközelebb eső, az egyezmény által megállapított határpontokat egy egyenessel összekötötték, az a szigeten ment keresztül, vagyis szárazföldi határt képezett volna.

Mit tud a sziget, hogy érdemes ilyen hosszan vitatni a sorsát? Tulajdonképpen semmit. Egy szikladarab, 1,3 négyzetkilométer területű, s a leghosszabb egyenes, amely húzható rajta, nem éri el a két kilométert. Még a tágabb környéken sem nagyon vannak emberek. A legközelebbi kanadai település 198 kilométerre van, a 62 lakosú Alert, míg a grönlandi oldalon 349 kilométerre van a szintén szerény méretű Siorapaluk, a maga 68 lakójával. A tágabb térséget egyébként inuitok lakják, az elnevezést általában használják az Alaszkától Grönlandig terjedő hatalmas területen élő őslakosokra. Ezek a nyelvük alapján számos alcsoportra oszlanak, még Szibériában is találhatók belőlük nyelvi rokonok, s vannak, akik nem is értik magukra az inuit elnevezést. Korábban a külvilág eszkimóknak hívta őket, ez a magyar nyelvben is meghonosodott, de Észak-Amerikában a „négerhez” és az „indiánhoz” hasonlóan a koloniális gúny hordozójává vált, így mesterségesen visszaszorították a használatát.

A Hans-sziget környéke egyébként az inuitok kedvelt halászterülete, de magán a szigeten lehetetlen megtelepedni.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!