Fóti Tamás Orbán mindent megtesz azért, hogy Magyarország NE kapja meg az uniós pénzt

A kormány ismét elbukott az Európai Bizottság jogállamisági vizsgáján. És még csak azután jött a tusványosi fajelméleti fejtegetés. Ha Orbán kifejezetten azt akarná, hogy Magyarország ne kapja meg az uniós pénzt, akkor pont ilyeneket kellene csinálnia.

Akció

Miközben a kormány már csak „technikai jellegűnek” minősíti az Európai Bizottság és Magyarország jogállamisági vitáját és igyekszik bagatellizálni a nézeteltérést, a harmadik brüsszeli jelentés szerint a helyzet korántsem ilyen rózsás. Az Európai Bizottság 2020 óta világítja át a jogállamiság állapotát a tagállamokban, és ugyan mindenütt akadnak tennivalók, visszatérően két országot emel ki, ahol rendszerszintűek a problémák: Magyarországot és Lengyelországot.

A jelentés fókuszában négy terület áll: az igazságszolgáltatás, a korrupció elleni fellépés, a média szabadsága, valamint a fékek és ellensúlyok intézményi kerete. Brüsszel most első ízben tesz konkrét ajánlásokat, mivel járulhatnak hozzá a tagállamok, hogy megfeleljenek a jogállamisági normáknak. Ezek az ajánlások kulcsfontosságúak a Budapesttel folyó viták szempontjából, hiszen jelzik, hogy a testület nem érheti be a korrekciókra tett ígéretekkel, az esetlegesen megtett jogi lépésekkel, hanem a gyakorlatban akarja látni a reformokat.

A reformok ellenőrizhetőségének az a jelentősége, hogy ettől is függ a helyreállítási alapból Magyarországnak jutó mintegy 6000 milliárd forintnyi, részben vissza nem térítendő, részben kedvezményes hitel felszabadítása. Mint ismert, a tavaly benyújtott nemzeti tervet a jogállamiság megsértése miatt Brüsszel nem hagyta jóvá, és amennyiben az év végéig a magyar kormány nem áll elő konkrét és hiteles korrekciókkal, a pénz 70 százalékát el is veszíti. A legutóbbi jelentésben visszaköszönnek az elmúlt évek visszásságai, amelyek hozzájárultak a jogbizonytalansághoz, illetve a kormányzati, pártpolitikai érdekérvényesítéshez.

A Bizottság által tett konkrét javaslat garanciát építene be az igazságügy függetlenségének biztosítására. Így az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatalmi túlterjeszkedését ellensúlyoznia kellene az Országos Bírói Tanácsnak. Változtatni kell a Kúriában a bírák kinevezésének és az ügyek kiosztásának gyakorlatán, mivel a jelenlegi rendszerben nem feltétlenül szakmai, inkább politikai szempontok érvényesülnek. Miközben a jelentés lát némi előrehaladást a magas szinten elkövetett korrupciók kivizsgálásában, elkerülhetetlenek további erőfeszítések a nyomozások, büntetőeljárások és a jogerős ítéletek terén.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!