Fóti Tamás Az új NATO stratégia már nem partnerként, hanem fenyegetésként tekint Oroszországra

Az orosz fenyegetés miatt Svédország és Finnország tavasszal jelezte csatlakozási szándékát a NATO-nak, amely a madridi csúcstalálkozóján már döntött is a két ország meghívásáról. A tagországok vezetői egyúttal elfogadták a NATO új stratégiai koncepcióját.

Akció

Az Ukrajna ellen indított orosz agresszió legközvetlenebb – és Moszkva által legkevésbé akart – következménye Svédország és Finnország csatlakozása a NATO-hoz. A madridi csúcs előestéjén kiderült, Recep Tayyip Erdoğan török államfő feladta korábbi ellenkezését és nem vétózott, miután külön megállapodást kötött a két észak-európai országgal. „Közös memorandumunk nyomatékosítja a finn, svéd és török elkötelezettséget arra, hogy a biztonságunkat ért fenyegetés esetén támogatjuk egymást” – nyilatkozta Sauli Niinistö finn államfő.

Sanna Marin finn miniszterelnök szerint nem tettek semmiféle engedményt a kurd menekültek befogadását bíráló török kormánynak, amely azzal vádolta a két jelentkezőt, hogy terroristáknak nyújtottak menedéket. Miután azonban a Kurd Munkáspárt (PKK) az EU terrorista szervezetek listáján is szerepel, és mint ilyen, be van tiltva az unió területén (és az Egyesült Államokban is), egyik országnak sem okozott nehézséget, hogy kiadatási szerződést írjanak alá Ankarával. A csúcs után persze kiderült, hogy Törökország máris ragaszkodik több tucat, terrorizmussal vádolt személy kiadatásához.

A megállapodás másik pontja pedig kijelenti, hogy a két csatlakozó nem nyújt támogatást sem a Szíriában harcoló kurd milíciának, az YPG-nek, sem az Egyesült Államokba emigrált Fethullah Gülennek. A memorandum tartalmazza továbbá, hogy egyik ország sem akadályoz fegyvereladást Törökországnak. Méltatta a megállapodást Jens Stoltenberg NATO-főtitkár: „eddig is mindig megmutattuk, hogy merüljön fel bármilyen nézeteltérés, megtaláljuk a közös nevező alapján a megoldást”. Korábban Erdoğan az Egyesült Államoktól is garanciát követelt, hogy nem szállít fegyvert az YPG-nek. Nem valószínű, hogy Washington ebben engedett volna, ugyanis szüksége van a kurd katonai szervezetre, amelyet fegyverekkel támogat, hogy helyette harcoljon a szír szélsőségesek ellen.

A csúcson elfogadták a 49 pontból álló új stratégiai koncepciót. Ennek előszavában leszögezik: a szövetség elkötelezett, hogy védelmet nyújt közel egymilliárd lakosának, és megvédi területét, továbbá megőrzi szabadságát és demokráciáját. És hogy kivel szemben? A dokumentum nem hagy kétséget efelől:

„Nincs béke az euro-atlanti térségben. Az Orosz Föderáció megsértette azokat a normákat és elveket, amelyek hozzájárultak a stabil és kiszámítható európai biztonsági rendhez. Nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy támadás éri a Szövetség szuverenitását és területi integritását.”

Oroszország közvetlenül jelent fenyegetést, ezért a NATO már nem partnerként tekint rá, hanem olyan ellenfélként, amely növelni akarja befolyását többek közt atomfegyverzete korszerűsítésével, amit a tagállamok nem szemlélhetnek tétlenül. Moszkva megsérti és csak szelektíven teljesíti fegyverzet leszerelési kötelezettségeit, ami szintén ront a világbiztonság állapotán. A vegyi-, biológiai-, radiológiai és nukleáris anyagok potenciális használata fenyegeti biztonságukat – állapítja meg a dokumentum.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!