„Bosznia-Hercegovina még soha nem volt olyan veszélyben, mint most, a nyugat-balkáni országot a szétesés fenyegeti” – fogalmazott az ENSZ Biztonsági Tanácsának írott első jelentésében Christian Schmidt, a nemzetközi közösség újonnan kinevezett boszniai főképviselője. Schmidt nem finomkodott, konkrétan kimondta: Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja az, aki a feszültséget generálja.

A szokatlanul éles megfogalmazásra sokan felkapták a fejüket, és azt kezdték boncolgatni, mennyire valós a veszélye annak, hogy az 1995-ben megkötött daytoni békeszerződést követően ismét fegyveres konfliktus törjön ki Bosznia-Hercegovinában. Milorad Dodik persze már évek óta lebegteti a Szerb Köztársaság (Republika Srpska) nevet viselő entitás esetleges kiválását az egyébként is nyögvenyelősen működő államalakulatból, ám ezúttal túlságosan messzire merészkedett, s olyannyira elmérgesítette a kapcsolatait az Egyesült Államok és az Európai Unió illetékeseivel, sőt az etnikailag megosztott országon belül is, hogy innen már nem lesz könnyű neki arcvesztés nélkül visszatérnie a tárgyalóasztalhoz – ha akar egyáltalán. Noha a most 62 éves Dodik több évtizedes politikai karrierje során nem egyszer váltott már térfelet, retorikát és szövetségeseket, mégis – vagy épp ennek köszönhetően – mindent és mindenkit túlélt.

Balkáni friss szellő

A szélesebb magyarországi nyilvánosság az utóbbi két év során figyelhetett fel Milorad Dodik nevére, miután több alkalommal is találkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, legutóbb épp múlt szombaton, Banja Lukában, a boszniai Szerb Köztársaság székvárosában (lásd keretes írásunkat). Pedig Dodik politikai karrierje egészen a nyolcvanas évekre nyúlik vissza, igaz, országos ismeretségre a boszniai háború lezárását követő években tett szert.