Fóti Tamás A végén tényleg elrendelik a kötelező oltást Európában?

Az új mutáns miatt újabb korlátozások jöhetnek

Európa még az alfa és delta Covid vírussal szemben vértezi fel magát, máris itt az újabb mutáns, az omikron, amely négyszer gyorsabban terjed. Miközben az Európai Unió arra törekszik, hogy egységesek legyenek a tagállamok utazáskorlátozó intézkedései, a Dél-Afrikából érkező új mutáns miatt már többen lezárták határaikat a régióból érkezők előtt. Az omikron ennek ellenére már több helyre is megérkezett. A hétvégén az EU online csúcstalálkozót tart, hogy összehangolják válaszukat az új kihívásra.

Ausztriában a hétvégén lejáró 10 napos lezárás van érvényben, amelyet további 10 nappal meghosszabbítanak, ha a szakértők szükségesnek látják. Az átlagosan napi 10 000 új fertőzött miatt aligha tér vissza hamarosan az élet a rendes kerékvágásba, bár a mostani szigorú intézkedés célja, hogy a karácsonyi ünnepekre lazítani lehessen. Februártól a kormány kötelezővé akarja tenni az oltást, erről nyújt be törvénytervezetet a parlamentben. Az elképzelés máris hatalmas visszhangot váltott ki, a társadalom lényegében két táborra szakadt: a támogatók szerint ennek már sokkal korábban meg kellett volna történnie, az ellenzők viszont diktatúrát emlegetnek. Sajnos a vita nem immunológusok, gyógyszerészek, orvosok között zajlik, hanem javarészt politikusok, politológusok vesznek benne részt. Az egyik vélemény szerint a meggyőzés nem sikerült, ezért kell kötelezővé tenni az oltást, mások szerint a kormány messze nem használta ki a lehetőségeit, elhamarkodott a döntés, mi lesz azokkal, akik nem lesznek hajlandóak ezután sem felvenni az oltást és különben is, meg kell nézni, mik a tapasztalatok más, kötelező vakcinákkal – körülbelül így összegezhetőek a mérsékelt álláspontok. A többség mindenesetre oltáspárti.

Egész Ausztriában a szélsőjobboldaliakra jellemző az oltásellenesség és a több tízezres tüntetések élére a Szabadságpárt (FPÖ) állt, amely minden korlátozást ellenez.

Politikai konjunktúrát lát a járványban a nemrégiben alapított párt, az Emberek, Szabadság, Alapjogok (MFG) is, amely nemcsak, hogy oltásszkeptikus, de kifejezetten kampányol is ellene. Talán most majd csitul a harci zaj, ugyanis a felső-ausztriai Ried önkormányzati képviselője, aki a szeptemberi választásokon azzal tűnt ki, hogy nem volt hajlandó maszkot hordani, pár napja intenzív osztályon fekszik Covid miatt. A párt különben 6,2 százalékot ért el a tartományi választásokon, a tartomány pedig azzal a negatív rekorddal büszkélkedhet, hogy itt az egész országban a legalacsonyabb az átoltottság, 61 százalékkal, míg az országos átlag a 70 százalék közelében van, és egyre többen veszik fel a harmadik oltást is.

Bécsben nem csak a hazai helyzetet követik figyelemmel, hanem a szomszédos országokét is. Így például elégedetten vették tudomásul, hogy Szlovákiában is kéthetes lezárást rendelt el a kormány.

Svájcban népszavazáson döntöttek vasárnap a szigorúbb korlátozások mellett, amúgy az átoltottság az alpesi országban viszonylag alacsony, 66 százalékos, miközben az utóbbi hetekben ott is gyorsan terjedt a járvány. Szeptember óta hatályban volt az oltás felvételét, a betegségből felépülést vagy negatív tesztet tartalmazó okmány kötelező felmutatása vendéglátóhelyeken, közintézményekben, ám az oltásellenes szélsőjobb sikerrel gyűjtötte össze a népszavazás kiírásához szükséges 100 000 aláírást az intézkedés visszavonása érdekében. A szavazók – akik rekordszámban járultak az urnákhoz - 62 százaléka azonban egyetért a kormány politikájával, az igazolás megkövetelése mellett a bajba jutott szektorok, mindenekelőtt a kórházi ápolók anyagi támogatásával is.

Németországban is egyre jobban terjed a járvány, a hét napos mutató szerint napi átlagban 45 000 körüli a pozitívan teszteltek száma, de volt olyan nap, amikor 76 000 fölött regisztráltak új fertőzöttet. A lakosság átoltottsága 68 százalékos, ám a harmadik vakcinát eddig csak 7 százalék kapta meg. Az omikron jelentette veszély felgyorsítja az eddigi védekezés felülvizsgálatát, és az új kormány még beiktatása előtt felállítja a válságstábot egy tábornok vezetésével. Az egészségügyi miniszteri poszt egyik lehetséges várományosa, a szociáldemokrata Karl Lauterbach epidemiológus szerint „karácsonyi ajándék lenne, ha az új variáns enyhébb lefolyású volna”. Az első dél-afrikai jelzések ebbe az irányba mutatnak, ám – mutat rá – más a lakossági korcsoport, Németországban sokkal több a 65 évnél idősebb ember.

Felmerült, hogy Ausztria nyomában szintén kötelezővé tegyék az oltást. Az ügyvivő kormány már semmit nem tervez, utódjára marad a döntés, bár lapzártánk után Angela Merkel leköszönő és Olaf Scholz hivatalba lépő kancellár részvételével kiértékelik a helyzetet. Egyre több (még) ellenzéki képviselő véli egyedül járható útnak a kötelező oltást, de a befolyásos keresztényszociális bajor miniszterelnök, Markus Söder szerint is erre van szükség.

„Kezdetben ellene voltam, mert a kötelező oltás nem fér össze a liberális államról vallott felfogásommal. Azonban az egyetlen esély arra, hogy kijussunk a végtelen káoszból, a kötelező oltás bevezetése.”

Úgy látja, hogy így véget lehet vetni a társadalom megosztottságának, és meg lehet szüntetni az oltásellenességet is, mert, „ha már egyszer így döntünk, akkor azt keresztül is visszük. Bírságot szabunk ki, és a vége az lesz, hogy a (társadalom) nagy része oltott lesz.” A biztonsági öv kötelezővé tételét hozta fel példának, amelyet szintén bírsággal tudtak annak idején kikényszeríteni. Söder úgy látja, minél tovább késlekedik a politika, annál nagyobb lesz a társadalom megosztottsága. Hasonló értelemben foglalnak állást a szociáldemokrata politikusok is. Stephan Weil, Alsó-Szászország miniszterelnöke szerint az omikron új helyzetet teremtett. „Mindent el kell követnünk az oltás jelentette védettség kiszélesítésében. Az első vizsgálatok azt jelzik, hogy a megerősítő oltások jól hatnak a mutáns ellen.”

A szociáldemokrata politikus szerint minél hamarabb el kell rendelni a kötelező oltást, mégpedig valószínűleg több éven át. „Még akkor is, ha ezt egyetlen politikus sem teszi szívesen, de kötelezni kell az embereket, hogy rendszeresen vegyék fel az emlékeztető oltást.” Az új koalíciós kormányban várhatóan a mezőgazdasági tárcát betöltő Zöld politikus, Cem Özdemir is a kötelező oltást szorgalmazza, annak kérdése nem lehet többé tabu.

A szabadság felelősséget is jelent, „nem fogjuk megengedni, hogy akik fegyelmezettek, akik hisznek a tudományban, és nem gondolják, hogy a Föld lapos, tovább szenvedjenek azok miatt, akik úgy vélik, nekik külön jogaik vannak.”

Mindenesetre karácsonyig a koalíció bizonyos munkakörökben elrendeli a kötelező oltást, így a kórházakban és idősotthonokban is.

És mit mond a jövőbeli kancellár? Olaf Scholz a Twitteren osztotta meg nem túl informatív álláspontját: „semmi nincs olyan, amit ne lehetne fontolóra venni…” A ködös fogalmazás arra utalhat, hogy a várhatóan jövő héten hivatalba lépő koalíció máris tervezi a teljes lezárást, bár hírek szerint a döntéssel megvárják az alkotmánybíróság lapzártánk után esedékes ítéletét arról, vajon az iskolák bezárása arányos intézkedés volt-e a Covid leküzdésében. A kérdés bonyolultságát mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy a karlsruhei testület 31 orvosi szakmai körtől és intézménytől kért állásfoglalást konkrét kérdésekben. Összevetik például a járvány terjedésének mutatóját az iskolákban tapasztalt fertőzésekkel. Emellett arra is kíváncsi a bíróság, hogy az online tanulás milyen járulékos károkat okozhatott, összehasonlítva az iskolai jelenléttel, milyen következményei lehettek a diákok személyiségének fejlődésére, milyen hátrányok azonosíthatóak be, amelyek kihathatnak majd társadalmi életükre és foglalkozásukra.

Kedves Olvasónk!

Érdekesnek találta ezt a cikket? Ha igen, akkor kérjük, segítse Ön is a Jelen fennmaradását. A sajtó szabadságát egyedül az olvasókkal közösen védhetjük meg. A támogatásokat a Jelen Mindenütt Alapítvány oldalán lehet egyszerűen és biztonságosan elküldeni nekünk. Köszönjük a segítségét.