Fóti Tamás Egy szimbolikus lépéssel közelebb kerül Ukrajna az uniós tagsághoz

Ukrajna és Moldova megkapja az Európai Uniótól a hivatalos tagjelölti státuszt. A Nyugat-Balkán országainak példája azonban azt mutatja, hogy ez a gesztus fontos, de semmi sem garantálja, hogy belátható időn belül tagok is lehetnek.

Akció

Ami pár hónapja még elképzelhetetlen lett volna, az múlt hét pénteken megtörtént: az Európai Bizottság tagjelöltté nyilvánította Ukrajnát és Moldovát. A lépés azt a politikai szándékot tükrözi, hogy a háborúban álló Ukrajna (és ezért a milliós menekültáradattal birkózó Moldova) megérdemli a státuszt, és bár ez egyelőre csak ajánlat, szinte biztosra vehető, hogy az EU-csúcs szentesíti a döntést. Erre utalt Emmanuel Macron francia államfő, Olaf Scholz német kancellár és Mario Draghi olasz kormányfő közös ukrajnai látogatása a múlt héten.

Az EU három legerősebb gazdasága egyértelműen elkötelezett, hogy ezzel a gesztussal is megüzenjék Moszkvának: nincsenek tekintettel az orosz érdekszférára, az unió bővítése az alternatíva nélküli, egységes Európát jelenti. Scholz szavaival: Ukrajna az európai családhoz tartozik.

Bár Grúzia abban reménykedett, hogy a két volt szovjet köztársaság mellett neki is megajánlják a tagjelölti státuszt, a Bizottság nem akart ennyire messzire menni, csupán azt rögzítette, hogy az országnak szintén meg kell kapnia az európai perspektívát, homályban hagyva ennek időpontját.

Nem ez az első alkalom az unió történetében, hogy fontos ügyben politikai természetű határozat születik, és nem a sokat hangoztatott „érdem” alapján ítélik meg a tagjelöltséget. 1981-ben Görögország úgy csatlakozott az EU-hoz, hogy a tárgyalások előtt az Európai Bizottság negatív véleményt adott az ország felkészültségéről. Ezt azonban a tagállamok felülbírálták, egyrészt geopolitikai okokból, másrészt honorálni akarták, hogy a katonai diktatúra után Athén a demokrácia útjára lépett. A mostani döntés persze hasonlóképp politikai, az uniós perspektívára mindkét országnak szüksége van, és ebben a tekintetben szimbolikus a tagjelöltté nyilvánítás – amúgy ez még korántsem jelenti a csatlakozási tárgyalások megnyitását.

A sokat hangoztatott „fast track” – azaz gyorsított eljárás – nem vonatkozik a majdani, az egyes szakfejezetekről szóló tárgyalásokra: azok szigorúan szakmai alapon zajlanak majd. Összehasonlításképpen: Montenegróval tíz éve folynak a csatlakozási tárgyalások, és még nem is nyitották meg mindegyik fejezetet. Azt pedig fölösleges mondani, hogy mekkora a különbség a két ország fölkészültsége között – hogy a méretükről már ne is beszéljünk. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a pénteki döntés után azt mondta, Ukrajna jól áll az aquis communautaire, a közösségi joganyag átvételében, annak mintegy 70 százalékát átültette a gyakorlatba.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!