Ursula von der Leyen: nincs engedmény az Unió belső bomlasztóinak

Tóth Ákos | 2022.09.14. 19:45

Olvasási idő kb. 7 perc

Nem engedjük, hogy autokráciák trójai falovai belülről támadják a demokráciánkat - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament mai ülésén. Vajon kire célzott?

Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét megválasztása óta sokan bírálják. Valaki azért, mert megalkuvóan viselkedik az európai értékeket semmibe vevő kormányokkal, elsősorban a magyarral, amely így tovább folytathatja az Unió egységét megbontó játszmáit. Mások azzal vádolják, hogy nincs elég diplomáciai érzéke, megint mások azt hányják a szemére, hogy az EU egyhelyben toporog.

Persze vannak olyanok is, akik éppen az ellenkező oldalról bírálnak, Kövér László házelnök szerint például Európa öngyilkosságot próbál meg elkövetni, s ahogy a közelmúltban kijelentette: „a brüsszeli bürokraták át akarják alakítani az Európai Uniót egy diktatórikus birodalommá, amely magába akar olvasztani, el akar törölni szabad országokat, önazonosságukra büszke nemzeteket és keresztény gyökérzetű kultúrákat azért, hogy politikailag alávesse, kulturálisan megalázza, gazdaságilag kifossza az EU mind a 27 tagállamát és 447 millió polgárát”.

Az Európai Parlamentben ma elmondott beszédéből inkább úgy tűnik, hogy Ursula von der Leyen és Európai Bizottság mintha azt elégelte volna meg, hogy Magyarország kormánya épp az uniós polgárokat – köztük sajátjait – fosztja ki azzal, hogy az uniós forrásokat saját oligarchái közt osztja szét és gyakorta nem is arra a célra, mint amire szánták őket. Az Európai Unió helyzetét értékelő beszéd legfőbb elemei a következők voltak:

  1. Az EU a leghatározottabban kiáll Ukrajna mellett, nincs alku Oroszországgal. („Az Unió felemelkedett: a válaszunk egységes volt és azonnali, erre büszkék lehetünk”)
  2. Fenntartja az Oroszország elleni szankciókat, amelyek sikeresek, az orosz autóipar például 75 százalékkal csökkent, az orosz légitársaság, az Aeroflot gépei nem tudnak felszállni a szankciók miatti alkatrészhiány okán. Az EU 100 millió euróval támogatja az oroszok által lerombolt ukrán iskolák újraépítését.
  3. Az EU támogatja mindazokat a polgárait, akik az a megemelkedő energiaárak miatt kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, ezért javasolja az energiacégek most keletkező extraprofitjának megadóztatását és az így befolyt bevételnek a rászorulókhoz való juttattását.
  4. Föl kell számolni az energiafüggőséget, ami már meg is kezdődött: szélerőműparkok jönnek létre, napelemek új generációja kerül piacra, s a hidrogén széles körű alkalmazása érdekévben 3 milliárd euróból új, európai hidrogénbankot hoznak létre.
  5. Nem szabad új függőségeket sem kialakítani, s ezzel Kínára utalt, mint a legnagyobb lítiumtelőállítóra, hiszen a digitális átmenet folyamatában a lítium és a ritkaföldfémek fontosabbak lesznek, mint az energiahordozók.
  6. Meg kell oldani a munkaerőhiányt, amelyben az Európai Szociális Alap létező támogatási eszköz, de fontos, hogy Európán kívülről is vonzzanak be szakembereket, segítsék szakmai beilleszkedésüket.
  7. Meg kell harcolni a demokrácia értékeiért, ezért az Európai Bizottság kiáll a bírók függetlensége mellett és a kondicionalitási eljáráson keresztül megvédi az európai forrásokat.
  8. A bizottság megreformálja a korrupcióellenes harci jogi keretrendszerét, s ez bekerül az alapjogok rendszerébe.
  9. Új, szolidáris migrációs politikára van szükség.

Ez a kilenc pont lenne tehát az a vízió, amely Kövér László szerint az öngyilkossággal egyenértékű. Akárhogy is, Von der Leyen programja egy önmagára és a saját értékeire adó, azokért kiálló és föl is ismerő Európa képét mutatja, egy olyanét, amelyben nem csak futnak az események után, mint ahogy az oly sokáig tűnt, hanem stratégiai lépések születnek. Vagyis az egyhelyben toporgás, amelynek következtében Európa tagadhatatlanul hátrébb sorolódott a legjelentősebb geopolitikai szereplők körében, továbbá ami miatt folyamatosan az az érzet alakult ki, hogy az EU képtelen reagálni a világ változásaira, mert a bürokratikus brüsszeli mechanizmus ebben akadályozza, megszűnni talán nem is, de mintha enyhülni látszana.

Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy von der Leyen kilenc pontjának kivétel nélkül mindegyike szemben áll az Orbán Viktor gondolkodásmódjával, s talán nem véletlen, hogy az ország nevének megemlítése nélkül, de az Európai Bizottság elnöke félreérthetetlenül ráégette a magyar kormányra a „trójai faló” bélyegét – nem véletlen, hogy beszédét a Fidesz jelenlévő EP-képviselői beszámolók szerint nem fogadták kitörő lelkesedéssel, épp ellenkezőleg.

Az elnöki beszéd arra mutatott rá, hogy Európa és a NER két külön világ – függetlenül attól, hogy születik-e kompromisszum előbb-utóbb és kifizetik-e az uniós pénzeket vagy azok egy részét.

Orbán Viktornak fontos az uniós tagság, hiszen szüksége van ezekre a pénzekre, ráadásul az Unióból kikerülve kiszorulna a nemzetközi politika fontosabb szereplőinek sorából, mert az ő súlyát éppen az adja, hogy a sokat szidott Unió egyik tagországának vétóval rendelkező miniszterelnöke.

Von der Leyen világossá tette, hogy az Orbán-féle politika káros Európának. És káros azoknak a magyar állampolgároknak, akikre mintha egyre furcsábban tekintenének külföldön, akik most szembesülnek azzal, hogy ha Orbán nem utasította volna el az euró bevezetését, akkor most mennyivel érne többet a pénzük, akik talán most értik meg, hogy az elmúlt 12 évben mennyi uniós pénzt kapott Magyarország, amiből akár fel is készülhetett volna klímaválságra, az aszályra, az új energetikai megoldások bevezetésére.

Orbán és Von der Leyen beszédjét összehasonlítva, Európa valóban egy másik világnak tűnik, elég csak a kulcsszavakra gondolni: szolidaritás, rászorultság, az energiafüggőség felszámolása, szélerőművek, hidrogénbank, digitális átállás, mintha Európa úgy száguldana el mellettünk, hogy a lehető legközelebbről nézzük. A kormánysajtó kacag, hogy lám, a bolondok nem tudják, mit csinálnak, nekünk meg itt marad a mai Magyarország, szuverenitása teljében, mert a mi kormányunk ezt intézte nekünk. Meg még néhány generációnyi behozhatatlan hátrányt.

Még több olvasnivaló a témában.

Európai Bizottság: a kkv-k számíthatnak a brüsszeli mentőövre

Fóti Tamás

Az Európai Bizottság (EB) minden évben megrendezi – közösen az éppen soros EU elnökséggel – a kis- és középvállalatok találkozóját. Több száz cég tulajdonosa vagy vezetője egyeztethet az európai döntéshozókkal, az Európai Parlament képviselőivel, a résztvevők megosztják egymással tapasztalataikat és elvétve siralmaikat, ha elégedetlenek a kkv-kre vonatkozó direktívákkal, ösztönzőkkel, szabályzókkal.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Győri diák nyerte az Európai Unió esszépályázatát

Fóti Tamás

Az Európai Unió kis- és közepes méretű vállalatainak idei éves találkozóján, Prágában hirdették ki a fiatalok számára kiírt esszépályázat győztesét. A beérkezett több mint 30 pályamű közül meghívták a nemzetközi zsűri által legjobb háromnak ítélt szerzőjét, és közülük került ki a győztes. Idén magyar siker született, Vass Viktória nyerte el a legjobb pályázat díját.

Elolvasom

Szupermérföldekre került az uniós pénztől a magyar kormány

Lakner Zoltán - Tóth Ákos

Az Európai Bizottság egyrészt továbbra is fenntartja a kohéziós alapokból Magyarországnak járó összeg egy részének visszatartására vonatkozó javaslatát, másrészt jóváhagyta az úgynevezett helyreállítási tervet, amelynek célja a Covid-válság hatásainak enyhítése. A kohéziós alapok kapcsán az Európai Bizottság a jelek szerint ezúttal nem hagyta átverni magát, míg a helyreállítási alap esetén a magyar kormány számos pozícióját feladta, így például jöhetnek a szélerőművek és számos, a közoktatás deszegregációját szolgáló intézkedést is végre kell hajtania. Nagyon úgy tűnik, hogy a kontroll folyamatos lesz, minden egyes fillér, illetve euró csak a beruházás végrehajtásának ellenőrzése után érkezhet.

Elolvasom
Keresés