Űrverseny 2.0: Amerika és Kína célba vette a Holdat

Artemis kontra Chang’e

Krajczár Gyula | 2022.12.05. 16:02

Címkék:

Tudomány világűr

Olvasási idő kb. 11 perc

Többszöri halasztás után november 16-án Floridából útjára indult az Artemis I nevű Hold-misszió. Ezzel kezdetét vette a 2017-ben indult új amerikai Hold-program első űrbéli szakasza. A küldetésen még nem utazik ember, az Orion űrjárműben rengeteg szenzorral feljavított próbababák foglalnak helyet. A parancsnoki székben ülő test a Commander Moonikin Campos névre hallgat.

1972 december 7. és 19. között, az Apollo-17 küldetésével jártak utoljára emberek a Holdon. Név szerint Gene Cernan parancsnok és Jack Schmitt szálltak le a felszínre, míg a parancsnoki modulban maradt Ronald Evans. Olyan régen volt, hogy ma már csak a később Új-Mexikó szenátoraként is szolgált 87 éves Schmitt él közülük. Bár a Hold-utazást távlati célként vizionáló programok zajlottak, célzott projekt csak 2017-ben indult, abban az évben, amelyben Gene Cernan meghalt. Ez a program az Artemis. Amikor beszélnek róla az illetékesek, általában azzal a kifejezett közvetlen céllal kezdik, hogy még ebben az évtizedben el kell jutnia a Holdra egy nőnek és egy színes bőrű embernek. (A kombinációs lehetőségeket, s az ebből fakadó számszerűségeket nem taglalják.) A program végső célja azonban – hasonlóan a párhuzamosan futó kínai Chang’e projekthez –, hogy állandó kutatóbázist létesítsenek a Holdon.

Az Artemis I misszió lényegében azt jelenti, hogy az Orion űrjárművet Hold körüli pályára juttatják – amikor a cikket írom, ez már meg is történt –, majd visszahozzák a Földre, vagyis a próbababák valójában Hold körüli utazáson vesznek részt. A küldetés kulcsfeladata a Space Launch System (SLS) rakéta és az Orion űrjármű tesztelése. Az Orion a múlt héten 81 mérföldnyire közelítette meg a Hold túlsó oldalát, miután 230 ezer mérföldet repült ehhez. A közelrepülési manőverhez már a Hold gravitációját is használják. A Hold túlsó oldalán – ahogy számították is – megszakadt a kommunikáció az Orion és a Föld között, majd ismét helyreállt. A jármű fedélzetén nagyszámú eszközt, szoftvert tesztelnek, melyek jórészét magánvállalatok fejlesztették. Ilyen például az Amazon Callisto nevű digitális asszisztense vagy a Cisco video-konferencia szoftvere. Az Artemis programra egyébként is jellemző, hogy számos magánvállalat technológiáját integrálja magába.

A program második fázisa – az elképzelések szerint – az Artemis II misszió lesz. A tervek 2024-re teszik (de csúszások természetesen lehetnek), hogy már emberrel repül az Orion. A négytagú legénységgel utazó jármű előbb Föld körüli pályára áll, onnan vált át Hold körüli pályára, majd vissza, aztán jön az újra belépés a légkörbe, s a leszállás. Az Artemis III lenne az a küldetés, amikor már le is szállnának a Holdon. Ehhez előzetesen olyan elemeket kell élesíteni, amelyek az Artemis I és II misszióban még nem kellettek: nevezetesen a Hold körüli pályára juttatott Orionból az embereket le kell vinni a Hold felszínére. Ennek a rendszernek az alapja – hosszas pályáztatás után – a SpaceX nevű vállalat (Elon Musk) Starship járműve.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Lelátó

Tamás Ervin 

„Ezek az emberek valószínűleg még nem élveztek egyetlen futballmeccset sem, sosem azért mennek ki a stadionokba, hogy jól érezzék magukat, hanem hogy nézzék, mit lehet feljelenteni” – vélekedett a miniszter”.

Elolvasom

A mai napig őrizzük a könyvtárban a CEU szellemiségét

Tóth Bea

Ha diplomát adó képzést nem is végezhet, a magyarországi küldetését nem adta föl a CEU. Egyre többen keresik föl az intézmény magyarországi könyvtárát a kutatásaikhoz, ami nem is csoda, hiszen számos hasonló intézmény zárt be a rezsiemelések miatt.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Kortársaink öröksége – gondolatkísérlet nekrológra

Lakner Zoltán

Sokan és sokféleképpen emlékeztek meg a 74 évesen elhunyt Tamás Gáspár Miklósról és a 89 éves korában elhunyt Mécs Imréről. Személyiségük, életútjuk sokszínűsége indokolja is ezt a sokféleséget. A két eltérő pályát összeköti a demokratikus rendszerváltás, meg az, hogy mindketten megélték a harmadik köztársaság összeroskadását és elpusztítását, még ha ennek kapcsán különböző következtetésekre jutottak is. Ami azonban végső soron közös bennük, az az önkény elutasítása és az emberi méltóság mindenek elé helyezése. Ez az írás szerény adalék Tamás Gáspár Miklós és Mécs Imre közéleti örökségének megfogalmazásához.

Elolvasom

Egy választás anatómiája

Szekeres Imre

Sokan sokféleképp értelmezik a jászberényi időközi választáson történteket, ahol az ellenzék tönkreverte a Fideszt. Szekeres Imre egyike volt a Közösen Jászberényért Egyesület kampánycsapatának. A Jelennek küldött cikkében leírja, mi vezetett ehhez a győzelemhez.

Elolvasom
Keresés