Űrverseny 2.0: Amerika és Kína célba vette a Holdat
Artemis kontra Chang’e
Olvasási idő kb. 11 perc

Többszöri halasztás után november 16-án Floridából útjára indult az Artemis I nevű Hold-misszió. Ezzel kezdetét vette a 2017-ben indult új amerikai Hold-program első űrbéli szakasza. A küldetésen még nem utazik ember, az Orion űrjárműben rengeteg szenzorral feljavított próbababák foglalnak helyet. A parancsnoki székben ülő test a Commander Moonikin Campos névre hallgat.
1972 december 7. és 19. között, az Apollo-17 küldetésével jártak utoljára emberek a Holdon. Név szerint Gene Cernan parancsnok és Jack Schmitt szálltak le a felszínre, míg a parancsnoki modulban maradt Ronald Evans. Olyan régen volt, hogy ma már csak a később Új-Mexikó szenátoraként is szolgált 87 éves Schmitt él közülük. Bár a Hold-utazást távlati célként vizionáló programok zajlottak, célzott projekt csak 2017-ben indult, abban az évben, amelyben Gene Cernan meghalt. Ez a program az Artemis. Amikor beszélnek róla az illetékesek, általában azzal a kifejezett közvetlen céllal kezdik, hogy még ebben az évtizedben el kell jutnia a Holdra egy nőnek és egy színes bőrű embernek. (A kombinációs lehetőségeket, s az ebből fakadó számszerűségeket nem taglalják.) A program végső célja azonban – hasonlóan a párhuzamosan futó kínai Chang’e projekthez –, hogy állandó kutatóbázist létesítsenek a Holdon.
Az Artemis I misszió lényegében azt jelenti, hogy az Orion űrjárművet Hold körüli pályára juttatják – amikor a cikket írom, ez már meg is történt –, majd visszahozzák a Földre, vagyis a próbababák valójában Hold körüli utazáson vesznek részt. A küldetés kulcsfeladata a Space Launch System (SLS) rakéta és az Orion űrjármű tesztelése. Az Orion a múlt héten 81 mérföldnyire közelítette meg a Hold túlsó oldalát, miután 230 ezer mérföldet repült ehhez. A közelrepülési manőverhez már a Hold gravitációját is használják. A Hold túlsó oldalán – ahogy számították is – megszakadt a kommunikáció az Orion és a Föld között, majd ismét helyreállt. A jármű fedélzetén nagyszámú eszközt, szoftvert tesztelnek, melyek jórészét magánvállalatok fejlesztették. Ilyen például az Amazon Callisto nevű digitális asszisztense vagy a Cisco video-konferencia szoftvere. Az Artemis programra egyébként is jellemző, hogy számos magánvállalat technológiáját integrálja magába.
A program második fázisa – az elképzelések szerint – az Artemis II misszió lesz. A tervek 2024-re teszik (de csúszások természetesen lehetnek), hogy már emberrel repül az Orion. A négytagú legénységgel utazó jármű előbb Föld körüli pályára áll, onnan vált át Hold körüli pályára, majd vissza, aztán jön az újra belépés a légkörbe, s a leszállás. Az Artemis III lenne az a küldetés, amikor már le is szállnának a Holdon. Ehhez előzetesen olyan elemeket kell élesíteni, amelyek az Artemis I és II misszióban még nem kellettek: nevezetesen a Hold körüli pályára juttatott Orionból az embereket le kell vinni a Hold felszínére. Ennek a rendszernek az alapja – hosszas pályáztatás után – a SpaceX nevű vállalat (Elon Musk) Starship járműve.
Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!
Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.
Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!
vagy
Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!