Út az európai munkaügyi modell felé

Ma már köztudott, hogy Európában a koronavírus okozta recessziót makrogazdasági szempontból jobban kezelték, mint előzőleg az eurozóna válságát. Megszorítások többnyire nem történtek, a társadalmi kohéziót pedig sikerült megőrizni a minden szinten jelen lévő szolidaritásnak köszönhetően. Amit külön is ki kell emelni, az a foglalkoztatás terén nyújtott kiváló teljesítmény. A német Kurzarbeit által inspirált ideiglenes munkahelymentő megoldások egyfajta európai védjeggyé váltak, ám egyes, progresszívebbnek mondható nemzeti kormányok ma ennél is tovább mennek, és jobb munkafeltételeket garantáló törvényeket szorgalmaznak.

Akció

A belga kormány nemrég a munkahét rugalmasabbá tételéről döntött, de nem változtatott az összes ledolgozott munkaórán. Így a munkavállalóknak lehetőségük lesz, hogy egy három napos hétvégéért cserébe hosszabb munkanapokat dolgozzanak. A vállalatok elutasíthatják a sűrített munkahétre vonatkozó kérelmet, viszont a munkaadó köteles lesz a válaszát írásban megindokolni. A dinamikusabb és termelékenyebb gazdaság kialakításának reményében újraszabályozták az éjszakai munkát. A foglalkoztatási reform tartalmazza továbbá a munkaidőn kívül a munkahelyről való (főképp elektronikus) lekapcsolódáshoz való jog kiterjesztését, és az online platformokon keresztül dolgozók szociális védelmének kibővítését is. A középtávú stratégia célja a foglalkoztatottságot 2030-ig 71 százalékról 80 százalékra növelni.

A rövidebb munkahét más országokban is a reformok középpontjába került, ugyanis egyre több gyakorlati kísérlet mutat pozitív hatásokat: kevesebb a stressz, alacsonyabb a kiégés kockázata, illetve jobb a munka és a magánélet közötti egyensúly. Ezen kívül számos országban hoztak olyan intézkedéseket, amelyek az önálló vállalkozókra is kiterjesztik a szociális biztonság szabályozását. Finnországban például a vállalkozók átmeneti munkaerőpiaci támogatásra jogosultak, ha megszűnne a teljes munkaidős munkahelyük, vagy ha a pandémia következtében csökkenne a jövedelmük. Az átmenetinek tervezett támogatás fokozatos megszüntetése viszont nehéz feladat.

Németország munkaügyi és szociális minisztere, Hubertus Heil amellett foglalt állást, hogy a munkavállalók évente minimum 24 napot otthonról dolgozhassanak. Az erre vonatkozó kérelmet csak a vállalat működési feltételeire hivatkozva lehetne megtagadni. A kormánykoalíció foglalkoztatási programjának célkitűzései között szerepel továbbá a megújuló határozott idejű szerződések rendszerének észszerű keretek közé szorítása, a fizetések átláthatóságának növelése, és az egyházi és állami munkajogok összehangolása. A fő politikai célkitűzés mindemellett, hogy 2022 októberére 12 euróra emeljék a minimálbért óránként.

Spanyolország, ahol a 2012-es reformok a neoliberalizmus archetípusát testesítették meg, most a progresszív élcsapatba került azzal, hogy védi a fiatal munkavállalókat és az elektronikus platformok gazdaságában résztvevő munkaerőt. Az új munkaügyi törvény ugyan éppen csak átment a szavazáson, de szélesebb körű jogosultságokat biztosít a szakszervezeteknek a szerződések tárgyalásához, és csökkenti az ideiglenes szerződéssel dolgozó munkavállalók számát. Tíz évvel ezelőtt Spanyolország jobboldali kormánya rendíthetetlenül ragaszkodott a munkanélküliség belső leértékelés útján történő csökkentéséhez, míg Yolanda Diaz munkaügyi és szociális gazdasági miniszter a jobb védelem által kívánja növelni a foglalkoztatást. Ugyanakkor a reformmal kapcsolatos politikai küzdelem megmutatja azt is, hogy csodára van szükség olyan munkaügyi újítások elfogadásához, amelyek szakítanak a régi dogmákkal.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!